Heathrow ATC (Heathrow Air Traffic Controller) 1984 - Hewson szimuláció

Forrás: Spectrum Világ 13. rész Enterprise

Az ENTERPRISE programokkal kapcsolatban az egyik leggyakrabban emlegetett panasz a leírások hiányossága. Arcade játékok esetén ez nem lehet probléma hiszen az teszi őket érdekessé, hogy nekünk kell kitalálni hogyan boldoguljunk az ellenségekkel. Kaphatók azonban olyan játékok is, amelyeket egyszerűen lehetetlen alapos leírás nélkül játszani. Ilyen például a Heathrow repülésirányító szimulátor és a Cyrus Chess sakkprogram is.
Következzék a Hewson Consultants Ltd 1984-ben megjelent szimulátorának ismertetése. A játékot úgy tervezték, hogy szimulálni tudja a Heathrow-i repülőtér irányító tornyának összes funkcióit. A játék célja ti. repülőgépek leszállítása, minél biztonságosabban és a legrövidebb idő alatt (max 3 perc). A feladat elég komplex ezért a játék készítői több nehézségi szintre osztották a szimulációt, így a játékosok könnyen elsajátíthatják fokról fokra a repülésirányítás mestertogásait. Hogy könynyebben megértsük a repülésirányítás problematikáját, válasszuk ki az ötös opciót a főmenünél, vagy várjunk kb. 15 másodpercet, ilyenkor a program automatikusan demo módba megy át.

Ezután megjelenik a játéktér amely négy jól elkülöníthető részre osztható:
1. Rádió üzenetek
2. Radar képernyő
3. Idő/Időjárás
4. Várakoztató stack-ek adatai

A repülőgépek a várakoztató stack-hez érkeznek, amelyek rádió jelekkel köröztetik a gépeket mindaddig amíg a repülésirányító nem utasítja őket a leszállás megkezdésére, illetve nem helyezi a gépet az ILS hatókörébe, amelynek segítségével a repülőgép leszállhat (ILS=Instrument Landing System). A radaron a stack-eket plusz jelek jelzik, a 4. ablakban hárombetűs rövidítésekkel vannak jelezve.
BIG -Biggin
BNN -Bovingdon
LAM -Lambourne
OCK -Ockham
A radarképernyő közepén két párhuzamos vonal látható - ezek a fel- és leszálló pályák amelyek 1 mérföld hosszúak és két mérföldenként osztottak. Ez azt jelenti, hogy két fel és két leszálló pálya van. Mivel a repülőgépek széllel szemben szeretnek leszállni, mindig a széliránynak megfelelő pályára kell leszállítani őket. A leszálló pályáknak is van elnevezésük:
HEATHROW NYUGAT 28R
HEATHROW KELET 10L

A radaron a repülőgépek mellett egy betűt és egy számot láthatunk. A betű az adott repülőgép hívójele, a szám pedig a repülőgép jelenlegi magassága lekerekítve, pl. A6 azt jelenti, hogy az A repülőgép jelenlegi magassága 6.00 és 6.999 között van.
A radartól jobbra található a stack kijelző, ez ad bővebb információt minden repülőgépről amely a radarképernyőn megjelenik, egészen addig, amíg le nem száll. Ez a kijelző négy részre van osztva vízszintesen, minden ilyen rész egy-egy stack-nek az adatait mutatja; a részek mellett a stack nevének hárombetűs rövidítése látható. Függőlegesen is fel van osztva három oszlopra, az első oszlop egy nagybetűt tartalmaz, ez a gép azonosítójele; egy kisbetűt, ez a repülőgép típusára utal; és egy számot, amely a repülőgép magasságát jelöli. A repülőgép típusmegjelölés az alábbiak szerint értelmezendő:
c - CONCORDE
h - BOING 747
m - DOUGLAS DC9
s - FOKKER 27F
I - NAVAJO

A második oszlop a - repülőgép jelenlegi irányáról ad tájékoztatót:
H - A stack körüli várakozás
LOC - A lokalizálás megkezdve
EST - A leszállítás folyamatban

A repülőgép iránya fokokban mérve a következő:
360=ÉSZAK, 270=NYUGAT, 130=DÉLKELET, STB.
(A radarképernyőn az északi irány felfelé van).

A harmadik oszlop a repülőgépek sebességét mutatja mérföldekben. A stack-kijelző tetején található még egy ablak, ahol az uralkodó szélről kapunk információt; az első szám az irányt, a második a sebességet jelöli, p!. 240/2: délnyugati irányú, 2 csomós sebességű szelet jelent. Ahhoz, hogy egy gépet le tudjunk szállítani, rádiókapcsolatot kell létesíteni és a rádión keresztül kell utasítani a repülőgépet. A rádióutasításoknak a következő a formátuma:
Az első betű a repülőgép azonosítója, a második betű maga a parancs, és ezt követik a parancsra vonatkozó paraméterek.

A kiadható parancsok a következők:
A (ALTITUDE): A gép magasságára vonatkozó parancs, amelyet egy számnak kell követnie, amely 1.000 lábanként értelmezendő, pl. A3 utasítja az adott repülőgépet, hogy emelkedjen, vagy süllyedjen 3.000 láb magasra. Az érvényes magasság 2-9 ezer láb között van.
L (LEFT): A gép irányára vonatkozó parancs, amellyel utasítani tudjuk, hogy a jelenlegi irányát bal fordulóval az általunk fokokban megadott irányra változtassa. (A parancsot követő fok megjelölés mindig három számjegyű, PI. 90 FOK=090.)
R (RIGHT): A gép irányára vonatkozó parancs, amellyel utasítani tudjuk, hogy a jelenlegi irányát jobb fordulóval az általunk fokokban megadott irányra változtassa.
M (MAINTAIN): Utasítja a repülőgépet a korábbi parancsok folytatására.
S (SPEED): Utasítja a repülőgépet a sebességének növelésére, illetve csökkentésére, pl. S200=csökkentse, vagy növelje a sebességet 200 csomóra.

repülőgép típus	Max. seb	Min. seb	ideális seb.
NAVAJO (l)	180	120	160
FOKKER 27F (s)	210	140	180
DOUGLAS DC9 (m)	250	160	200
BOING 747 (h)	250	160	200
CONCORDE (c)	300	190	230

Q (Q.UOTE): Ezzel a paranccsal adatokat tudunk kérni az adott repülőgéptől.
A, - Visszakapjuk a repülőgép magasságát
H - Visszakapjuk a repülőgép irányát
S - Visszakapjuk a repülőgép sebességét

A billentyűzetről elérhető funkciók:

Jó irányítást kívánunk!