Bár a Sidewinder 2 technikailag teljesen átlagos kivitelezésű shot-em-up játék, mégis érdemes róla szót ejteni. Sok más társával szemben hagy sikerélményt a játékosnak, izgalmas, és ami nem utolsó szempont: a monokróm grafika ellenére úgy tervezték a grafikát, hogy látni mi történik a képernyőn (arra gondolok, hogy nem fehér háttér előtt repül a fehér űrhajó).
Egyedinek számít a hasonló játékok körében, hogy űrhajónkkal bármikor meg tudunk állni a képernyőn, így egy-egy rázósabb rész előtt megtervezhetjük, hogyan tovább. (Szerencsére a szinteket nem megadott idő alatt kell teljesíteni). Könnyebbséget jelent, hogy űrhajónknak energiája van, így az ellenséges találatok, vagy ütközések csak energiánkat csökkentik, nem robbanunk fel azonnal. Minden szinten (szinte minden) találhatunk a középső képen látható energiafelhőt, amibe beparkolva pár másodperc alatt pótolhatjuk elvesztett energiánkat. (Az energiánkat a játékképernyő alatt középen látható sáv jelzi.)
Az ellenfelek közül a legtöbb gondot a falon elhelyezett ágyúk jelentik. Ezek egyrésze csak vízszintesen tud lőni, másik része 45 fokos szögben felénk céloz. Az utunkat álló energianyalábok könnyűszerrel leküzdhetők, mindössze valamelyik szélükön elhelyezett energiafejlesztőbe kell lőni. A szemből érkező űrhajók nem túl veszélyesek, de ne felejtsük el, hogy csak több találattól semmisülnek meg, így általában okosabb inkább kitérni előlük. A felvehető extra fegyverek is ötletesek. A legtöbb tűzerőnket növeli meg, de van olyan is, melynek hatására rövid térugrást hajtunk végre.

A játékot billentyűzettel, vagy Kempston, Sinclair, Cursor botkormánnyal irányíthatjuk.
Enterprise tulajdonosok a JOYSTICK menüpontot választva tetszőleges botkormánnyal irányíthatják a játékot.
A címben látható 2-es kicsit meglepő, hiszen a programnak nincsen első része (legalábbis Spectrum-on)

Örökélet: POKE 32821,183