1985 - US Gold

akció

A Bruce Carver és testvére alapította Access Software a Beach Head című C64-es programjukkal lettek ismertek 1983-ban (a Spectrum verzió 1984-ben készült el). Korát messze megelőző színvonalú ügyességi-lövöldözős játék volt, így váratlanul nagy siker lett, a különböző verziók körülbelül egymillió példányban keltek el. Az itt bemutatásra kerülő következő játékuk sem volt békésebb, sőt! 1984-ben (Spectrumra 1985-ben) jelent meg, és azzal keltett nagy figyelmet, hogy egy szovjet-amerikai nukleáris konfliktusba csöppenünk... A hidegháborús hangulatot idézve a szlogenje pedig a "Játssz úgy, mintha nem lenne holnap" volt. A játék nagy felzúdulást keltett több országban - még nemzetközi politikai bonyodalom is kerekedett a dologból: a játék megjelenésekor - 1984-1985-ben - a Hidegháború enyhülését még nem lehetett érezni, sőt, a Csillagháborús tervvel az USA még fokozta is a fegyverkezési versenyt. A játék megjelenésekor pozitív kritikákat kapott a "nyugati" szaksajtóban, így a Szovjetunióval szomszédos Finnországban is, amely akkor semleges ország volt. 1985. február 20-án, a finn baloldali Tiedonantaja havilap (1968-ban alakult a Finn Kommunista Párt egyik frakciójának lapjaként) felkapta a témát, újságcikkében éles kritikát közölt a játékról, Szovjetunió-ellenesnek nevezte, és a betiltását követelte. Ensio Laine baloldali parlamenti képviselő másnap parlamenti interpellációt nyújtott be a finn kormányhoz, amiben szintén felvetette a játék betiltását.
No, ekkor már a szovjetek is beszálltak a témába, a következő napokban számos megbeszélés zajlott a finn külügyminisztérium és a Szovjetunió képviselői között. 1985. március 7-én a szovjetek petíciót nyújtottak be, amelyben különféle könyvek, cikkek és konkrétan e játék betiltását kérték, arra hivatkozva, hogy ezek torz képet festenek a Szovjetunióról. Mindazonáltal 1985. március 14-én Jermu Laine külkereskedelmi miniszter válaszolt a parlamenti kérdésre, azt állítva, hogy a finn jogszabályok csak az egészségre veszélyes termékek forgalmazásának korlátozását teszik lehetővé. Végül Paavo Väyrynen külügyminiszter 1985. április 11-én hivatalos választ adott a szovjet petícióra, amelyben barátságos hozzáállását fejezte ki a Szovjetunióval szemben, és bocsánatot kért a médiában az országról megjelent negatív publikációk és a játék be nem tiltása miatt. A Szovjetunió katonai propagandaként értelmezte a játékot, de elfogadta a választ.
Mindennek eredményeként viszont ez a játék volt a legkelendőbb Commodore 64 játék Finnországban 1985 márciusa és szeptembere között, és persze a többi nyugat-európai országban is jól fogyott. Azért a kiadó is meghátrált kicsit, a későbbi (pl. Enterprise) kiadásoknak és újrakiadásoknak már csak Raid volt a címe. Így talán senkinek nem tűnik fel, hogy a Vörös teret lőjük szét a játékban.
Valószínűleg, ha nincs a Tiedonantaja cikke, nem lett volna ügy sem. Erre következtethetünk abból, hogy alig egy évvel később a kutyát nem érdekelte, hogy a Green Beret-ben szovjet katonákat gyilkol a főhős halomra.
Az ügy számos részlete 2010-ben(!) derült ki, amikor a finn kormány feloldotta a korabeli külügyminisztériumi feljegyzések titkosítását.
A játékot hazánkban is ismerte minden C64, Spectrum, Enterprise tulajdonos, annak ellenére, hogy természetesen nem forgalmazta senki hivatalosan. A Centrum áruházakban valamennyi Angliában az Enterprise-hoz megjelent program megvásárolható volt, kettő, a Raid és a Diktátor kivételével. A 128 Játék című könyvben viszont bekerült a "rossz minőségű Illegális Spectrum átiratok" listájára, annak ellenére, hogy az egyik legjobb minőségű "átiratról" van szó, sőt a hangokat ki is cserélték.

A játék története szerint a Szovjetunió megtámadja az USA-t (rakétákat lő ki nagyvárosaira). Mi egy Föld körül keringő amerikai űrállomáson teljesítünk szolgálatot, feladatunk a támadás elhárítása. Űrrepülőgéppel meg kell közelíteni a rakétát irányító központot, és megsemmisíteni azt. Végül a moszkvai Kremlben az erősen őrzött katonai irányító központot kell megsemmisítenünk. Hááát, mindenesetre érdekes...
A nehézségi szint, az irányítás kiválasztása után a gép még megkérdezi a nevünket, majd indulhat a játék!

A játék indítása után a Föld egy részletét láthatjuk az űrből: Észak-Amerikát, Európát, a Szovjetunió nyugati részét láthatjuk. A térképen be vannak jelölve a nagy amerikai városok, azok a szovjet városok, ahonnan a rakétákat indítják, valamint magát az úton lévő rakétát. Európa felett látható az űrállomásunk. Feladatunkat meghatározott időn belül kell végrehajtanunk (mielőtt még a rakéta célba érne). A képernyő alatt láthatjuk a város nevét, ahonnan a rakétát indították, a célpontot, a becsapódásig hátralévő időt, pontszámunkat, valamint a rendelkezésre álló űrrepülőgépeink mennyiségét.
A tűzgomb megnyomása után a hangárban találjuk magunkat, el kell hagyni az űrállomást, ami nem is olyan könnyű súlytalanságban. Jobbra-balra tudunk fordulni, az előre billentyűvel tudjuk a rakétánkat begyújtani. A hangár ajtajának kinyitása nem is egyértelmű: kétszer egymás után tűz+le. A hangár ajtaja csak egy ideig van nyitva (hogy meddig az a nehézségi szinttől függ)!
Ha sikerült elhagyni az űrállomást, az előbb látott térképen le kell navigálnunk a rakétát indító állomásig (fehér színű). Lehetőségünk van a tűz gomb megnyomása után további űrrepülővel elhagyni a hangárt, így az első űrrepülőgép esetleges megsemmisülése esetén a már kint lévő azonnal indulhat a bevetésre.

A következő szint a rakétát indító bázis megközelítése, ami a felszín felett alacsonyan repülve történik, elkerülendő a légvédelem rakétáit. Ha túl magasra szállunk újabb elhárító-rakétát indítanak ránk. A felszín felett különböző tereptárgyakat kell kerülgetnünk, illetve ellenséges objektumokat, helikoptereket, harckocsikat kell megsemmisítenünk. A helikopterek és harckocsik egy része makacsul az utunkba áll, ezeket ki kell lőni. Célzáskor vegyük figyelembe a repülési magasságunkat, amit az árnyékunkról tudunk a legkönnyebben lemérni (bár ki is van írva méterben). Az ellenséges objektumokat a cél teljesítése érdekében nem szükséges kilőni, csak a pontszámban van jelentősége.
Miután elértük a rakéta-vezérlő központot, azt szemből látjuk, cél a középső épület megsemmisítése, amelyet csak akkor tudunk kilőni, ha eltaláljuk annak "gyenge pontját", a lőrést, amiből lőnek is ránk. A célzásban segít, hogyha ráállunk a célra, megjelenik egy célkereszt is a képernyőn. Ezen kívül az egymás után érkező ellenséges repülők is megpróbálnak célunk teljesítésében meggátolni. A szélső épületeket csak a pontszám növelése érdekében érdemes megsemmisíteni.
A rakéta-irányító központ megsemmisítése a rakéta megsemmisülését vonja maga után, de a Szovjetunió nem adja fel tervét, addig próbálkozik, amíg vannak rakétái, újabb rakétát indít (összesen háromszor), indulhatunk a következő bevetésre. A negyedik küldetésünk célpontja: Moszkva. Leszállás után minden megmaradt űrrepülőgépünkből két pilóta száll ki. Be kell jutnunk az irányító központba, ami a Kremlben van. A Szovjet hadsereg mindent bevet ellenünk. Le kell lőnünk a falakról ránk lövő embereket, majd a Kreml négy bejáratát, és az utunkat elálló tankot. Áldásos tevékenységünkben heves tűzzel próbálnak meggátolni. Ha lassúak vagyunk, a katonák utánpótlást kapnak. Lehetőségünk van az épület homlokzatának "átformálására" (csak a pontszám miatt van jelentősége), többek között az épület tetején lévő vörös csillagokat is lelőhetjük, ami lezuhan a térre. Ha úgy navigálunk, hogy rázuhanjon a tankra, az is megsemmisül.

Ha bejutottunk a vezérlő központba, szembe kell néznünk az utolsó akadállyal: egy erősen páncélozott robottal, amit gránáttal kell megsemmisítenünk, de ez csak akkor lehetséges, ha a gránát felülről esik rá a robotra! A célzást a terem túlsó falán látható célkereszt (pont) segíti. Ha egyszer sikerül eltalálni, ne örüljünk, mert összesen négyszer kell eltalálnunk! A gránátok száma korlátozott, így ha nem találjuk el a robotot próbáljuk elkapni (nem fog felrobbanni). Ha sikerült felrobbantani a robotot, beindul a vezérlő központ önmegsemmisítő rendszere. Örömünk azonban korai lehet, mert váratlanul előkerül még egy robot. Természetesen ezt a robotot is elődjéhez hasonló elbánásban kell részesítenünk, de most már a szűkös időlimiten belül kell előadnunk a produkciót!