Invaders
1982 - Artic Computing Ltd.
űrhajós, lövöldözős
Spectrum (16k)
| | Invaders 1982 - Artic Computing Ltd. űrhajós, lövöldözős | Spectrum (16k) |
Nehéz ma már elképzelni, milyen újdonságot jelentett játéktermi gépek hőskorának lövöldözős játéka, amikor 1978-ban megjelent. Nagyon összetettnek tűnt a korábbi játéktermi slágerekhez (Pong, Breakout) képest. Az űrlények egyre gyorsuló mozgása, az anyahajó meglepetésszerű megjelenése, a pajzsok, amik mögé be lehetett bújni, mind-mind szokatlan és újszerű játékelemnek számítottak.
A játékot három hónap alatt, teljesen egyedül alkotta meg egy japán programozó, Nisikado Tomohiro. Az inspiráció több forrásból jött, elsősorban egy Japánban népszerű, 1972-ben megjelent mechanikus játékból, a Space Monstersből. De Nisikado egy későbbi interjúban azt is elmondta, hogy egy gyerekkori álma is többször eszébe jutott, amikor a játékot fejlesztette: az álomban japán gyerekek várták a Mikulást, de űrlények jöttek helyette. Ihletforrás volt még a Világok harca című Wells-klasszikus 1953-as filmes feldolgozása is, a végső lökést pedig az első Star Wars film 1977-es megjelenése adta meg az űrlényes környezet felé. Nisikado először tankokat és repülőket tervezett ellenségnek. Ezt az ötletet elvetette, mert azt gondolta, túl nehéz technikailag megvalósítani. Ezután felmerült, hogy emberszerű ellenségek legyenek, de végül erről is letett , mert erkölcsileg kifogásolhatónak érezte. Végül Nisikado jegyzetfüzetében alakot öltöttek a medúzára és rákra hasonlító idegen lények, majd ezek pixelesített változata is.
Nisikado saját hardvert tervezett a játéktermi géphez, két fő áramkörrel. Az egyik nyákon maga a játék működéséhez és megjelenítéséhez szükséges hardver kapott helyet, melyet egy 8-bites Intel 8080 processzor vezérelt. A másik áramkör felelt a mono hangok előállításáért. Technikailag a legnagyobb problémát az jelentette, hogy az akkori hardverek nem voltak elég erősek ahhoz, hogy mindent úgy valósíthasson meg, ahogy kitalált. Például a fejlesztő szeretett volna egyszerre mozgatni minden űrlényt, de ezt nem tudta megoldani, ezért egyszerre csak egy űrlény mozdul minden 1/60 másodpercben. Így az űrlények fogyásával a hardver egyre gyorsabban tudja mozgatni őket, hiszen egyre gyakrabban jut 1/60 másodperc a maradék űrlényekre. Ahelyett, hogy korrigálta volna ezt az anomáliát késleltetéssel, benne hagyta a játékmenetben, és ez nagyon jót tett a játéknak: a fogyatkozó, de gyorsuló űrlények és a hozzájuk igazítottan felgyorsított zene csak fokozta az izgalmat
Nisikado 1978 februárjában készült el a játékkal, és négy hónappal később a Taito kiadta az első Space Invaders játékgépet. Nisikado nagy sajnálatára a kiadó átnevezte a játékot, az eredeti cím ugyanis Space Monsters lett volna. A játékgép nem a jól ismert álló szekrény volt, hanem inkább dohányzóasztalra hasonlított, a kijelző vízszintesen helyezkedett el, és a játék minden eleme fekete-fehér-volt. Ezeken változtatott 1980-ban az amerikai kiadás: ez már hagyományos játéktermi gép volt, és színes fóliákkal trükközött a kijelzőn - így, bár a gép továbbra is monokróm képet adott, a fóliák miatt többszínűnek tűnt, sőt még egy háttérképet is kapott a játék.
Döbbenetesen nagy siker lett a Space Invaders, a Taitonak csak a játékgépek eladása félmilliárd dolláros bevételt hozott, 500 ezer Invaders-játékgépet adott el (ebből 350 ezret Japánban). Természetesen rengeteg folytatása és klónja született a játéknak beleértve a pár évvel később megjelenő mikroszámítógépekre született megannyi változatot.
| Spectrum-on ez az egyik első változat, ennek ellenére igen jó minőségű! Feladatunk, hogy a kötelékekben ránk támadó idegeneket megsemmisítsük. Mi a képernyő alján csak vízszintesen tudunk mozogni, az idegenek, lassan, de gyorsuló ütemben (ahogy fogyatkoznak, úgy gyorsulnak) jönnek lefelé, és persze ők is lőnek ránk. Pontosan felettünk négy "pajzs" próbál megvédeni minket, azonban ezek a találatoktól egyre romosabbak lesznek. A pajzsok azonban csak a lövedékektől védenek meg (ideig - óráig, de szerencsére minden megsemmisített kötelék után újakat kapunk), az idegenek letarolják! A képernyő tetején időnként vízszintesen átrepül egy nagyobbacska űrhajó, ami ugyan sok vizet nem zavar, de némi jutalompontért szétlőhetjük.
A játékot egy vagy két játékos játszhatja (felváltva), 9 nehézségi szinten. A nehezebb fokozatokban az idegenek lelkesebben lövöldöznek ránk. Az izgalmakat pedig a HIGH SCORE táblára felkerülésének lehetősége fokozza. Az egyetlen probléma a játékkal, hogy csak billentyűzetről játszható! A billentyűzetkiosztás sajnos nem túl szerencsés (főleg emulátoron!):
Örökélet (1. játékos): POKE 25147,183 |
 | |
