Ninja Commando

1989 - Zeppelin Games Ltd.

akció

Spectrum (48k)

Enterprise

A rettegett, megállíthatatlan Ninja Commando tagjai vagyunk. Életünk legfontosabb küldetésébe csöppenünk, mely annyira titkos, hogy célját még mi sem ismerjük... Mindössze annyit tudunk, hogy valamilyen rejtélyes okból el kell jutni megadott helyre, mely a 8 szint legvégén található.
Feladatunk tehát nagyvonalakban kimerül annyiban, hogy szaladunk jobbra. Valamilyen gikszer folyamán azonban fegyvertelenül vágunk neki a küzdelemnek, ami elég nagy hibának bizonyul... Küldetésünk telesítésében támadóink megszámlálhatatlan hada igyekszik megakadályozni, akik ellen - vérmérsékletünktől függően - két módszert alkalmazhatunk: vagy egy pontosan időzített ugrással RÁJUK ESÜNK, vagy a "szégyen a futás, de hasznos" stratégiát vethetjük be. Az előbbi megoldás kétség kívül hatásosabb, hisz ellenfelünk eltűnik - és jobb (de igen ritka) esetben valamilyen fegyvert hagy maga után -, ugyanakkor rendkívül kockázatos közelharcba keveredni, hiszen ha rosszul időzítjük az ugrást, mi veszítjük el egy életünket. A második esetben viszont a játékmenet inkább hasonlít egy akadályfutásra, hisz megállás nélkül, platóról-platóra ugrándozva rohanhatunk a cél felé. Kiábrándító módon ez utóbbi stratégia alkalmazása a célszerűbb, még akkor is, ha a fegyvereket felvéve korlátlanul lövöldözhetünk egészen addig, amíg el nem veszítjük egy életünket. A fegyverek közül egyébként a dobócsillag tűnik a leghasznosabbnak, hisz lőtávolsága a képernyő széléig tart, a "lángszórószerűség" lőtávolsága kicsi, a bomba pedig ívelt pályán repül. A helyzet akkor fog igazán fokozódni, amikor ellenfeleink is lőfegyverrel a kezükben fogadnak minket! (Lehajolni nem tudunk, de jó ütemben a lövedékeket át tudjuk ugorni.) Minden szintet megadott időn belül kell teljesíteni, az időt jobb felső sarokban lévő sáv jelzi.
A sikeres "célbaéréshez" elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük a pályát, és néhány kicentizett ugrást is be kell mutatnunk, ami nem épp a játszahtóság fényét emeli. Ellenfeleink az ajtókon keresztül érkeznek (véletlenszerűen), ezek közelében tehát fokozottan figyeljünk. Miután megjelennek, még egy-két másodpercig villognak, ilyenkor még nem árthatnak nekünk. Minden nehézségi szint után egy jutaloméletet kapunk és megmaradt időnk után jutalompontot.

A játék 1989-ben jelent meg, amikor a "nindzsás játékok" iránti érdeklődés már leáldozóban volt, tehát igen látványosat kellett mutatni, hogy a vásárlóközönség meghatódjon. Namármost egy Saboteur II, Way of the Tiger, pláne egy Last Ninja II után a monokróm képernyős "lóti-futi", minimál hangokkal nem számított igazán versenyképesnek (bár az apró képernyőnek köszönhetően a scroll nem annyira darabos). A céltalan rohangászás sem túl lelkesítő...

Irányítás:
A menü nincsen túlbonyolítva: billentyűzetet (N - balra, M - jobbra, Q - ugrás, A - tűz), vagy SINCLAIR illesztőt választhatunk.
A SPACE nyomvatartásával szüneteltethetjük a játékot.

Örökélet: POKE 51763,0
Sérthetetlenség: POKE 49215,0

Térkép