Az ENTERPRISE-al hosszú távon számolhatunk A Centrum Áruházak Vállalat egy éve e cikk megírása előtt jelentette be: boltjaiban forgalomba hozza az Enterprise 128 számítógépet. Az egy esztendő alatt jó néhány ENTERPRISE-os olvasónktól kaptunk a gépről észrevételt, Információt. Most megpróbáljuk összefoglalni szerkesztőségünk és kedves olvasóink tapasztalatait e kissé sokat vitatott gépről. A kezdet... A NOVOTRADE Rt. és a CENTRUM ÁRUHÁZAK Vállalat jól szervezett reklámhadjárattal vezette be az új gép honi értékesítését. Az olcsó számítógépre "kiéhezett" tábor érdeklődése szinte határtalan volt, ami a mai napig sem csökkent. Ennek köszönhetően a magazinban megjelent felhívásnak is: "Szívesen fogadnánk a géppel kapcsolatos további szakmai információkat", nagy foganatja volt. Nézzük hát, mi fán terem az a tapasztalat! - Az újdonsült tulajdonosok már a gép beszerzésekor sajátságos helyzetbe kerülnek, amolyan beugratósdiba. Ugyanis két alapvetően (ezeken belül több eltérés létezik) különböző gépet hoztak forgalomba. Hogy ez baj avagy sem, nem a szerkesztőség feladata elbírálni. Az azonban, hogy erről a kedves vásárló a Felhasználói kézikönyv - amelyet a megvásárlás után kapunk kézhez - tizenharmadik oldalának tájékoztatásán kívül mit sem tudott, a kevésbé alapos pedig még most sem, már kereskedelemetikai kérdés. Amint az is, hogy a "programkazettát nem cserélünk" elv akkor is érvényesül, amikor a felhasználó teljesen tájékozatlan. Meggyőződésűnk, hogy ha egy programkazettát - nem is olcsón - Enterprise 128 gépre eladnak, annak működnie kell! Kivéve, ha az eladó felhívta a vásárló figyelmét, hogy az azonos nevű és típusú, de egyébként csak egy pontosan meghatározott gépen működik. Félreértés ne essék! Nem az Enterprise gép ellen lépünk fel, hanem annak sokszor "homályos" értékesítését bíráljuk. A cikk írója nem tud azonosulni az "Ismerkedés az Enterprise számítógéppel" c. könyv szerzőinek azon ajánlásával, hogy "programszerző útjainkra legalább gépünk külső tárát vigyük magunkkal". A szerzők (Benedikti István és Huszka Béla) jóindulatú és gyakorlatias tanácsa szerint, ha ne adj isten gyári videokazettát akarunk vásárolni, érdemes magunkkal vinnünk a készülékűnket, de legalábbis a televíziónkat. Igaz, más vélemény is van, amely úgy tartja, a felhasználóknak ilyen bonyolult gép esetében már illik felnőttekké válniuk. Ma ugyanis az már senkit nem lep meg, hogy a PC-ken nem minden gyári szoftver fut, ezt a vásárlásnál kell tisztázni! Más kérdés az, hogy az ilyen programok leírásában feltüntetik a lehetséges géptípusokat, illetve a kívánalmakat. Ígéret és valóság A beharangozás szerint az új géphez folyamatosan gyári programokat fejlesztenek ki, de ha ez késne is, a Spectrum-emulátor segítségével a választék szinte korlátlan. A perifériákról csak annyit, hogy - hála a fejlesztők előrelátásának - majdnem minden szabványos eszköz felhasználható. Ezek egyébként igen praktikusan és könnyen kezelhető módon csatolhatók, ami a gép felépítéséből adódik. Az EXDOS felhasználói kézikönyv a lemezmeghajtó egységek tizenhét típusát sorolja fel, amelyekkel tesztelték a gépet, azaz amikkel működik. Csak egy dolog hiányzott! Az interfész hardver és szoftver kiegészítése. A vásárlók többsége nem barkácsoló típus. Aki azonban rászánta magát a különböző alkatrészek beszerzésére és még nyomtatott áramkört is csinált, beforrasztotta az alkatrészeket, hozzájuthatott az "ígéret földjéhez", és az egyik legmodernebb perifériakezelési rendszert használhatja. Vagy másik megoldásként megvehette azt egy, az igényt és a hiányt jól kihasználó gmk-tól. Amennyiben ezt a kis momentumot is figyelembe vesszük, úgy a kedves felhasználó szinkronban lehetett az idővel és aszinkronban a pénztárcájával. Sőt még gépe garanciáját is elveszítette. Az ígéretek megvalósulnak? A Spectrum-emulátor valóban létezett, igaz, csak prototípusban. A sorozatgyártás alkatrészhiány miatt nem indult meg. A többször áttervezett emulátorhoz olyan alkatrészek kellettek, amelyek vagy COCOM-listán voltak, vagy beszerzésüket a magyar kereskedelem több mint egyéves határidővel vállalta. Közben elterjedt a hír, hogy nem is oldható meg a Spectrum-emulálás. Ebből annyi az igazság, hogy csak szoftverrel valóban nem. Az emulátor tervezője, az "A" Stúdió megmutatta az elkészült konstrukciót. Meggyőződhettem arról, hogy valóban működik. Ötszáz Spectrum programon próbálták ki, amelyeknek 85-90%-a futott. Nem tudja jelenleg kezelni a flash és a különleges turbo loadert. Szintén ez alkalommal láthattam a sokak által hiányolt lemezmeghajtó illesztőt, a kontrollert. Mit mondjak? A "félmaszek" és a gyári között nemcsak árban, hanem minőségben is óriási a különbség. Szintén elterjedt rémhír, hogy a géphez nem lesznek további programok. Ebből az az igazság, hogy külföldről már valóban nem várhatóak, de csak az "A" Stúdió jelenleg nyolc szoftver fejlesztésén dolgozik. (Valószínűleg a cikk megjelenésekor már több kapható is.) A lemezmeghajtóhoz kapcsolt kontroller és az IS-DOS operációs rendszer lehetővé teszi a CP/M operációs rendszerek többségének a használatát, amiről szintén meggyőződhettem. Valóság és távlatok A levélírók egyértelműen dicsérték az Enterprise 128 számítógépet, de elmarasztalták a hozzá kapható szegényes irodalmat. A felhasználói kézikönyvön kívül eddig megjelent az EXOS 2.1, az EXDOS 1.3 és az IS-DOS 1.0, valamint a már említett "Ismerkedés az Enterprise számítógéppel" és "A hetedhét Enterprise" című könyv. Akik lemaradtak valamelyiknek az első ki adásáról, azoknak jó hír, hogy hamarosan megjelenik a második kiadás is. Remélhetőén most már elég példányszámban. Ezen kívül szerkesztés alatt van több más kiadvány is. Mivel a könyvek megjelenését eddigi tapasztalatunk alapján nem követi különösebb hírverés, ezért a felhasználóknak csak azt tudjuk ajánlani, hogy gyakran érdeklődjenek a CENTRUM műszaki osztályain. Korábban gond volt a NYÁK-csatlakozóval, de ez a múlté. Igaz, a gyártó KONTAKTA hőre lágyuló műanyagból készíti foglalatot, ami forrasztáskor sok kellemet lenséget okozhat. Végre-valahára most már az összes perifériakábel összeállítható. Kapható a külső botkormányhoz interfész illetve adapter, így csupán a vevő ízlésér múlik, hogy milyen típust választ. A VIDEOTON Elektronikai Leányvállalata a tavaszi BNV idejére ígéri az emulátort. Reméljük, betartja szavát (Az olvasó a cikk megjelenésekor már tudja.) Jelenleg is több típusú, megfelelő lemezmeghajtó kapható, amely az "interfész kérdés" megoldódása után jól használható Mi lesz a szoftverrel? Az éppen vásárolható külföldi programok utánpótlása nem várható. Folyamatos azonban a magyar fejlesztés. Aki komolyabban bele akarja magát vetni a számítástechnikába, annak szinte korlátlan távlatokat nyújt a CP/M rend szer alatt futó programok választéka. Nem tartjuk és tarthatjuk lebecsülendőnek a már több mint tízezer Enterprise-tulajdonos programkészítő hajlamát sem. Az évforduló margójára Általános vélemény és tapasztalat, hogy az Enterprise 128 a kategóriájában és árfekvésében igen jó számítógép. A cég megszűnésének nem a konstrukció volt az oka, hanem az elhibázott kereskedelempolitika. Magyarországon az eladások mennyisége alapján a gép lassan meghatározónak mondható e kategóriában. A becslések szerint a nyolcvanezer Commodore 64 és az ötvenezer Spectrum után az Enterprise a harmadik helyre tör. Ez olyan elterjedtségre utal, hogy hosszú távon is számolni kell vele. Amennyiben tárgyilagosan ítéljük meg a gép kezdeti értékesítési bonyodalmait, akkor az az igazság, hogy kicsit türelmetlenek voltunk. A szervizelés szinte az első pillanattól megoldott volt. Ha szűkösen is, de kevesebb mint egy éven belül hozzájuthattunk az alapvető kiegészítőkhöz. Habár ez nem lehet mentség, mégis emlékezzünk a más gépek értékesítése körül kialakult állapotokra. A Commodore gépekhez például évekig csak turistaforgalomban érkezett be periféria, és a többivel sem (volt) jobb a helyzet. Úgy tűnik, hogy Magyarországon egy új géptípus helyzetének viszonylagos "stabilizálásához" minimum egy évre van szükség. Ezért aztán természetesen érhető a géptulajdonosok adandó jogos türelmetlensége.
Mi kapható az Enterprise 128-hoz? Az alábbi listát cikkünk megírásakor állítottuk össze, ezért az 1988. áprilisi helyzetet tükrözi. Az Enterprise géphez folyamatosan érkeznek kiegészítők és szoftverek. Azért ez a gépre jellemző összeállítás jól tájékoztatja az olvasót. Enterprise egér 4000 Ft EPSON RX80 nyomtató 63600 Ft SPEAKEASY beszédszintetizátor 3750 Ft Software: Commodore Multi File Transfer 2360 Ft Gun Shot botkormány 1170 Ft Entervideo Segédprogram (A német nyelvű gépek bővítései angol gépek számára) 529 Ft VT 94104 botkormány 998 Ft Fine Pen sprite rajzoló 411 Ft Botkormány átalakító 456 Ft BASIC-bővítő 411 Ft Soros kábel (szabad végű) 680 Ft Egyszerűbb játékok (kb. 5-6 fajta) 390-470 Ft Párhuzamos interfész kábel 680 Ft Összetettebb játékok (kb. 6-7 fajta) 470-600 Ft Monitorkábel 1298 Ft Irodalom: EXDOS 300 Ft VT dupla lemezmeghajtó (illesztő nélkül) 46700 Ft Controller (komplett) 10550 Ft (1988 Július) Pinke György
	Csatlakozzunk, de mivel? Már a C16-os és a C Plus4-es gépek megjelenésekor a vevők bizonyos fokú zsarolásnak tekintették a gyártók részéről azt a tényt, hogy a botkormány csatlakozási felülete nem szabványos, és speciális botkormánnyal vagy ún. joystick-adapterrel lehet csak a számítógéphez botkormányt csatlakoztatni. De amikor az első Enterprise gépek megjelentek a Centrum Áruházak műszaki osztályain, sokan úgy vélték, hogy ez a gép éppen azért, mert ún. NYÁK-kivezetéses csatlakozási felülete van (csak az RF antenna csatlakozási pontja szabványos), hamarosan meg fog bukni a hazai számítástechnikai piacon. Való igaz, közel két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ma már minden egyes csatlakozási ponthoz akár OEM, akár kész állapotban lévő kábeleket, adaptereket lehessen kapni a géphez! A fenti NYÁK-kiosztásos filozófiát számos világhírű cég tette sajátjává, például a Sony, a Sharp, az Amstrad, a Philips és a Scheider. Ma már úgy ítélhetjük meg, hogy a NYÁK-lap, illetve az alaplapok ilyen megtervezése és legyártatása még az aranyozott csatlakozási pontok ellenére is jóval olcsóbb, mint ha valamennyi kimeneti pontot szabványos NYÁK-ba ültethető csatlakozóval látták volna el. Azaz az egységnyi számítógépben megtestesülő kivezetési pontok előállítási költsége lényegesen olcsóbbá vált. A koncepció áldozatai A gyártók már jóval kevesebbet törődtek a járulékos beruházásnak számító interfészek és speciális kábelek előállításával, hiszen a fogadó oldaláról kellett biztosítani azt a csatlakozási felületet, amelyet több esetben éppen a számítógépből spóroltak ki. Nos, ennek a hibás fejlesztési koncepciónak esett áldozatul maga az Enterprise is. Igaz, hogy ma már mindenféle csatlakozókábel és interfész kapható az EP-hez, de ha összeadjuk ezek értékét, meghaladja a 4000 forintot. Bár az is tény, hogy nem kell azt sem egyszerre megvenni! Az Enterprise valamennyi csatlakozókábelét és magát a botkormány-interfészt is a Sprint Kisszövetkezet gyártotta. Az összes csatlakozási felület más-más kiosztású, és még véletlenül sem lehet őket felcserélni. Ezért nem tipizálhatók, és mindegyik kábel elkészítéséhez egy külön szerszámot kellett gyártani. A kisszövetkezet a Kontakta gyár csatlakozóit használta fel, az esetek többségében. A manuális szerelést követően úgy összeragasztották a csatlakozófejeket, hogy azokat egy esetleges javításkor nem lehet szétszedni. A kábelek választékában csupán a Centronics printerkábel és az EUROSCART-os monitorkábel származik tőkés importból. A forgalmazó által jelzett adatok szerint eddig csak a botkormány-adapterek szerelése során jelentkezett hibás termék. A kábel, illetve interfész bedugását a számítógép hátsó kimeneti pontjába megkönnyíti a csatlakoztatandó kiegészítőnek egy hornya (vájata), melynek ellenpólusa éppen a számítógép csatlakozási felületével esik egybe. A forgalmazás kezdetén előfordultak olyan idegesítő hibák is, hogy a "motherboard" 4 pontos felcsavarozása 2-3 milliméterrel balra vagy jobbra sikerült a NYÁK-kivezető sínek eredetileg tervezett és a műanyag házzal összemért elhelyezkedésétől. Ennek az lett az eredménye, hogy bár a csatlakozókábel-doboz a vezető sínre rácsúszott, a NYÁK kivezetési pontjai sohasem érintkezhettek a kábel csatlakozási pontjaival. Az EP Márkaszerviz azonban ezt a problémát is megoldotta: az alaplap tartó furatait kiszélesítette, és az alaplapot balra vagy jobbra elmozgatta olyan mértékben, hogy most már a csatlakoztatandó kábel felfeküdhessen a NYÁK-lapon. Tv és számítógép kapcsolata Az otthoni számítógépek legtöbbjéhez a tv-készüléket használják monitorként. A tv-hez a számítógépet háromféleképpen lehet illeszteni: RF, rádiófrekvenciásan (97 %), CVS, azaz Composit Video Signal segítségével (2,6%), RGB, azaz a három színcsatornát és a szinkroncsatornát külön-külön (0,4%). Zárójelben az EP-tulajdonosok alkalmazási mutatóit tüntettük fel. Mielőtt végignéznénk a lehetőségek közötti különbségeket, beszéljünk pár szót arról is, hogy hogyan jelenik meg a tv-kép az adókból sugárzott jel hatására. A tv-adó ún. RF jeleket sugároz, ezeket érzékeli az antenna, és egy antennakábelen keresztül továbbítja a tv-készülékbe. Itt először egy olyan áramkörbe kerül általában, amely előállítja az ún. Composit Video Signalt (CVS-t). A CVS egy másik áramkörbe jut, ahol különválasztódnak a színjelek - piros, zöld és kék -, valamint a megjelenítéshez szükséges szinkronjel (RGBY). A színjelek egy illesztő fokozat után közvetlenül a képcső színágyúját vezérlik. A szinkronjelet egy újabb áramkör választja szét a képcső vezérléséhez szükséges vezérlőjelekre, amelyek a kép megjelenítését irányítják. Ez a leírás azonban a végletekig leegyszerűsített változata annak, ahogyan az adóból érkező jelből kép lesz. Tudni kell azt is, hogy minden jel, amely áthalad egy áramkörön, nemcsak átalakítást, illesztést végez, hanem "zajt" is ad hozzá a jelhez. Természetesen ez a "zaj" a jelhez képest igen kicsi, de minél több áramkörön halad át a jel, annál több zaj kerül bele, és ez az összegeződés a végén már zavaró lehet. RF összeköttetés esetén a jel igen zajos, hiszen az összes áramkörön áthalad. Maga az RF-CVS, illetve a CVS-RF eszköz a legzajosabb, tehát a legnagyobb nyereséget úgy tudjuk csak elérni, ha ezt az átalakítást és visszaalakítást kiiktatjuk. Composit Video Signal összeköttetés esetén az előző összeköttetéshez képest már igen látványos javulás várható: megszűnik a nagy egyszínű foltok "grízes" vibrálása, láthatóvá válik a sárga alapon a fehér pont is, olvashatóak lesznek a betűk a 80 karakteres üzemmódban, megszűnik a kép "hullámzása", remegése, az eddig összemosódott foltok jól látható határvonalat kapnak, az RF hurok okozta programbetöltési gondok teljesen megszűnnek, nem kell az egyes programok esetén a kábelt ki-be húzogatni. Az újabb típusú Orion és Videoton tv-k DIN, a nyugati tv-k Siemens, ITT EUROSCART bemenettel rendelkeznek. RGBY összeköttetésnél legrövidebb a jel útja: RGBY - kábel - RGBY. Az előzőekhez képest a javulás még szembetűnőbb: a kép tisztább, a színek kontrasztosak, a változás azonban már nem olyan mértékű, mint az RF és a CVS közötti volt. A normál tv-k nagy többsége nem rendelkezik ilyen csatlakozási lehetőségekkel. Sajnos a személyi számítógépeknél sincs meg mindenhol ez a kimeneti lehetőség. Az EP-nél, az Amstrad és a Scheider számítógépeknél azonban megtalálható. Az Enterprise által biztosítható Interlace technika már csak ilyen nagy felbontású monitorral érhető el. Ilyen esetben a pixelek száma a képernyőn eléri az 1280*720-as képfelbontást. Hasznos tarácsok Ha a tv-a vagy monitoron a számítógép képét nézzük, vegyük a megszokottnál kisebbre a fényerőt, a kontrasztot és a színtelítettséget. Lehetőleg ügyeljünk arra, hogy ha nem szükséges, ne legyenek a képen sokáig egy helyben maradó fények, jelek (betűk), mert azok a képben "beégést" okozhatnak. Használjunk antisztatikus tisztítófolyadékot a képernyő tisztítására! Monitorkábelek Enterprise gépekhez BNC-mono/sztereo (SONY, JVC) 1998 Ft RCA-Pin JACK (Philips, Commodore, Samsung, NEC) 1298 Ft EUROSCART (ITT, Siemens, Thomson, Grundig, Waltham, Loewe) 1298 Ft 6 pólusú DIN (Orion, Videoton) 1298 Ft OEM nyílt végű monitorkábel 1148 Ft TV-RF antennajel-erősítő doboz (Beijing, Videoton, Orion)   Minősítés Annak ellenére, hogy a monitorkábelek árai különböző szolgáltatásokat is magukba foglalnak - felvilágosítás, szaktanácsadás, az Enterprise számítógép átalakítása az RGBY fogadására garanciával -, meg kell állapítani, hogy az OEM termékek kivételével a csatlakozókábelek drágák. A műanyag palástok összeragasztása során előfordul, hogy a ragasztó kifolyik, és a termék esztétikai értékét erősen rontja. A termék kiszerelése sem áll arányban a magas árral. Az EUROSCART és az RF csatlakozók használatán kívül, bármilyen más monitorkábel alkalmazása esetén az Enterprise márkaszervizekhez kell fordulni az átalakítások garanciális elvégzéséért. Úgy ítéljük meg, hogy csak abban az esetben csökkentjük kiadásainkat, ha nyílt végű OEM kábeleket vásárolunk. Ez azonban feltételezi, hogy a műszaki életben jártasak vagyunk, és igen jól ismerjük a NYÁK-lap kivezetési pontjainak definiált funkcióit, nem beszélve arról a tényről, hogy a kábel másik oldalán lévő csatlakozóval már rendelkezünk! A forgalmazó egyértelmű hibájának róható fel, hogy mind a mai napig nem hajlandó félkész termék formájában műanyag palástokat forgalomba hozni azok számára, akik maguk akarnák a fenti termékeket összeszerelni. Mindent egybevetve azonban, dicséretes gyorsasággal fejlesztette ki a forgalmazó a különféle kábeleket és interfészeket az Enterprise számítógéphez. Ezt a kényszerű fejlesztést még ha a forgalmazó nem is akarta, akkor is meg kellett volna tennie, mivel a mai napig ilyen széles választék a Nyugaton forgalomba hozott Enterprise számítógépekhez csak hazánkban található. Vajha egyszer elérhetnénk, hogy mi exportálhatunk számítástechnikai tartozékokat, kiegészítőket Angliába, Hollandiába és az NSZK-ba! Kérdések Szokásunkhoz híven most is néhány olyan kérdéssel zárjuk az elemzést, amelyekre mind a mai napig nem ismerjük a választ! Miért nincs válasz arra az "RF-hurok" problémára, amelynek sajnálatos következményeképpen néhány kazetta betöltésekor ki kell húzni az RF-kábelt a tv-ből (például Nautilus)? Lehet, hogy az "RF-hurok" az Enterprise Bermuda-háromszöge? Nem lett volna egyszerűbb valamennyi forgalomba kerülő számítógéppel együtt magához a géphez adni - vagy talán a számítógép dobozában elhelyezni - az oly nélkülözhetetlen botkormány-adaptert? Miért olyan kevés az a játék, amellyel párosban is lehet játszani? P. T

Válaszoltak a tulajdonosok
A Magazin előző számaiban megjelent az Enterprise TOTÓ és az információs lap. Ezek eredményeiről kérdeztük Pásztor Tamást, a Centrum Áruházak Vállalat márkamenedzserét. Az ő értékelését adjuk közre az alábbiakban.

Várakozáson felüli érdeklődés
A TOTÓ I-re több mint 1700 válasz érkezett. Ez a szám az eddigi Enterprise-tulajdonosok tíz százalékát jelenti, az érdeklődés tehát várakozáson felüli volt. Nem titkolt szándékunk volt, hogy a TOTÓ-játékon keresztül is információkat gyűjtsünk az Enterprise-osok táboráról. Ezért is örülünk a kedvező fogadtatásnak.
Az információs lapra szeptember elejéig 1550 válasz érkezett. Ez azonban még nem végleges szám, mert továbbra is folyamatosan érkeznek adatlapok. A TOTÓ-szelvényeket és az információs lapot is számítógéppel dolgoztuk fel, mert össze akarjuk gyűjteni az Enterprise-tulajdonosok címeit. Adatbankunkban eddig mintegy 2500 cím szerepel. El szeretném mondani, hogy a személyi számokat csak az adatfeldolgozás miatt, technikai okokból kértük, ezeket az információkat később meg fogjuk semmisíteni. Sok választ kaptunk Csehszlovákiából és a Szovjetunióból. Ez megerősítette azt az eddigi érzésünket, hogy nagyon sok gépet vásároltak határmenti forgalomban.
A számítógépes feldolgozás néhány érdekes dolgot is "kihozott". Néhány versenyző több, egymástói eltérő választ küldött be. Ez azt jelenti, hogy nem tudták a jó választ, és azok variálásával akartak jó eredményt elérni. Ez ötletes fogás ugyan, de nem tartjuk tisztességesnek, mivel nem a tényleges ismereteket tükrözi. Így hosszas megfontolás után a versenybizottság kizárta a versenyből Bodnár Zoltánt (Kazincbarcika, 14 db szelvény), Bujtor Gyulát (Budapest, 7 db szelvény) és Kőhalmi Attilát (Ajka, 5 db szelvény). Néhány versenyző a szerencséjét a beküldött szelvények számával próbálta meg elősegíteni. Őket a versenybizottság intésben részesítette, de nem zárta ki.
Összesen két darab 13+1-es és öt 13-as találatot elért szelvény érkezett. Spectrum-emulátort Fehér Péter (Pécs), EP-egeret Fehér Katalin (Kaposvár) nyert. Akik 13 találatos szelvényt küldtek be, tíz játékprogramos kazettát kapnak. Ők a következők: Fülöp Csaba (Debrecen), Nagy Krisztián (Nyírbátor), Földes Imre (Budapest), Fisli Gyula (Kaposvár), Lengyel Zsolt (Kecskemét).
Sajnálatosan mind a két TOTÓ-ba került nyomdahiba. Az elsőben a NASA-GUY program neve hibásan jelent meg, ez azonban nem volt zavaró. A TOTÓ II-ben viszont a 7. kérdést törölni kellett, mivel kimaradt a "nem" szó, és ez már félreértésre adhatott okot. A kérdés helyesen: A felsorolt programok közül melyik nem jelent meg áruházi forgalomban?

Le kell vonni a tanulságokat!
Említettem, hogy az Enterprise-piaccal kapcsolatos kérdésekre is igen sok választ kaptunk. Ez szignifikáns minta, és komolyan kell vennünk a válaszokat. A válaszok 30 százaléka Pestről, 70 százaléka vidékről érkezett. Ez már önmagában is megdöbbentő adat, mert a gépeket éppen fordított arányban adtuk el. A gépek típusának megoszlása is ellentétes az eladásokkal. A beküldők megoszlásából arra kell következtetnünk, hogy a gépnek vidéken nincs supportja. Néhány áruház tartja csak magát, mint a győri, miskolci, kecskeméti és a szegedi.

Továbbra is másolás
A szoftverre vonatkozó válaszokból egyértelműen kiderül, hogy gyenge az ellátás. A megkérdezetteknek átlagosan 9 gyári és 73 másolt játékprogramjuk van. A felhasználói programok száma 16, a könyveké 4. Ez a szám híven tükrözi a könyvpiacot. A programok sikerlistája a következőképpen alakult:

Játékok:
1. Last Ninja II. (Spectrum átirat)
2. Batman
3. Magic Ball

Felhasználói:
1. ASMON / SIMON Assembler Compiler
2. Zzzip BASIC Compiler
3. HiSoft DEVPACK

Kiosztottuk a citromdíjat is. Ezt a következők kapták:
1. Körmöci arany
2. Bioritmus
3. CBM MFT (Commodore-segédprogram)

A hardver sikeresebb
A kiértékelés szerint a hardverrel kapcsolatban kevesebb gond van. A gép leggyengébb elemei: a fóliatasztatúra, a billentyűzet és a csatlakozópontok. Sok kritika érte az adatmagnót és a system bus bridge-et. A gép leggyengébb szoftvereleme egybehangzóan a szövegszerkesztő.
Meglepő választ kaptunk arra a kérdésre, hogy: mivel bővítené a hardver-termékskálát? Az igények 7 százaléka a fényceruza. Ezt túlzott elvárásnak érezzük, mert a fényceruza függvénye a monitornak. A sorrend egyébként így alakult: numerikus tasztatúra, memóriabővítő, EPROM-égető, floppydoboz, midi interfész. A szoftvertermékek körét a jó szövegszerkesztővel, zeneiprogram-készítővel, adatbázis-kezelővel, játékprogram-generátorral és oktatóprogramokkal bővítenék a válaszolók.
A kereskedelemre vonatkozó kérdésekre a következőképpen alakultak a válaszok:

A legjobban ellátott forgalmazó helyek:
1. Úttörő Áruház (29%)
2. Novotrade 2C (11%)
3. Centrum Flórián (6%)
Egyéb vagy nem minősített 54%.

A legképzettebb eladókra vonatkozó válasz:
1. Úttörő Áruház (20%)
2. Otthon Áruház (13%)
3. Novotrade 2C (6%)
Egyéb, nem minősített (61%)

Tervek és tanulságok
Az igényeket mérlegelni kell. Nem lehet mindenbe belevágni. Nem fogunk tudni lépni, beszerzési lehetőség hiányában, az olcsó nyomtató és színes monitor területén. Floppydobozt és tápegységet a közeljövőben fogunk árulni. Memóriabővítés esetében csak az alaplemezt forgalmazzuk, és a szerelést vállaljuk. A memória IC-ket a vásárló maga választhatja, pénztárcája függvényében. A beszerzéshez azonban segítséget nyújtunk.
Ami a szoftvert illeti, itt már keményebb kritikát kaptunk. A választék valóban gyenge. Főleg az alkalmazói programokat hiányolják, ami azért egyben igazolja előzetes elképzeléseinket is. Ugyanis mi az Enterprise-t családi gépnek szántuk. Ezért az alkalmazói programok fejlesztésére fogunk koncentrálni. Megfontoljuk a CP/M alatt futó programok fejlesztését, illetve a már meglévők jogdíjának megszerzését.
Nagyon elgondolkoztató, hogy a válaszolók három százaléka olyan programokat is keresett, amelyek léteznek és vannak is. Ez a forgalmazásunk kritikája! Különösen a vidéki felhasználókat sajnálom nagyon.

Pinke György

Enterprise - vállalkozás, avagy miért plusz a PLUS?
A CentrumNagyker - amely sokáig kizárólagos hazai forgalmazója volt az Enterprise számítógépeknek és tartozékoknak - a több mint kétéves szakmai ismeretanyag és információs tömeg birtokában saját fejlesztésbe kezdett. A kifejlesztett termékeket maga menedzseli, forgalmazza, terjeszti - stílszerűen az Enterprise nevéhez: vállalkozik is! Nemrégen az EP márkaboltokban megjelent az Enterprise PLUS SOFTCART fantázianevű firmware-termék (IC-be égetett program. Alapját az a felismerés adta, hogy az eltelt két év alatt kifejlődött egy magasabb szintű igény, amely most már nem elégszik meg a felhasználói programok és utilityk kazettás változatainak szűkös lehetőségeivel.
Egyes fejlesztési munkák során a program betöltése kazettáról nehézséget okozhat a felhasználónak. A körülményes állománykezelés és a sok vesződséggel járó fordítás még a legtürelmesebb. fejlesztő kedvét is hamar elveszi. Az Enterprise bal oldali csatlakozási felülete, a ROM BAY így szinte kínálta a megoldást a SOFTCART elnevezésű újdonság bevezetéséhez. Ugyanakkor az is tény, hogy jelenleg csak egy szűk réteg engedheti meg magának az EX-DOS lemezvezérlő kártya és vele együtt egy mono vagy dual floppy használatát. Nem beszélve arról, hogy a Centrum Áruházak számítástechnikai választékából még mindig hiányzik a fordítók és utilityk lemezes verziója.

ROM BAY
Mindenki előtt ismert, hogy az Enterprise egyelőre 4 x 16 kbájtos ROM-ot képes kezelni a bal oldali cartridge csatlakozója felől. Ennek a ténynek az ismeretében - és annak az információnak tudatában, hogy a felhasználók kezdettől fogva kedvezően fogadták a BASIC interpreter modulban történő elhelyezését - született a SOFTCART. A forgalmazó információja szerint 2000 darab PLUS cartridge kerül folyamatosan a boltokba. A 2950 forintos irányár meglepően olcsó a korábbi drága kiegészítők és tartozékok áraihoz képest. Az ár alapján úgy tűnik, sikerült a termék gyártása során igen kedvező arányt kialakítani az import és a hazai alkatrészek között.

Enterprise PLUS cartridge
Az esztétikus, vákuumfóliás kiszerelésben forgalomba kerülő termék az alábbiakat tartalmazza. Egy műanyag cartridge-dobozt, egy háromfoglalatos NYÁK-lapot, egy 27128 jelű, japán EPROM-ot, egy használatba vételi engedélyt és végül egy öntapadós színes cartridge-címkét - ez utóbbi kettő a használati utasításban van benne.
Az EP PLUS jelölésű gyári EPROM a középső foglalatban van elhelyezve. A bevezető NYÁK-sínhez közelebb eső másik szabad foglalatba is csak 16 kbájtos EPROM helyezhető el, a harmadik foglalat 1 db 32 kbájtos EPROM fogadására alkalmas.

Üzembe helyezés
Az EP PLUS cartridge üzembe helyezésére három lehetőség kínálkozik. A vevőnek azonban minden esetben célszerű magával vinnie az eredeti BASIC cartridge-et az áruházba, így mindjárt a helyszínen kipróbálhatja a terméket. A legkevesebb probléma azokkal az angol cartridge-ekkel van, amelyekhez csak egy foglalat tartozik: Ilyen a forgalomba hozott gépek 86 százaléka. A gépek 3 százaléka olyan speciális, kétfoglalatos NYÁK-kal került az üzletekbe, amely. tartalmazza az angol BASIC interpreter PROM-ot és egy 128 kbájtos EPROM-ot, a német BASIC interpretert. A fennmaradó 11 százalék esetén azonban a 27256-os EPROM szolgál arra, hogy annak alsó részében a német, a felső részében az angol BASIC interpreter helyezkedjen el.
Az Enterprise PLUS-nak csak az angol BASIC interpreterre van szüksége. Az EPROM ki- és beszerelését végezheti az eladó (ki vannak képezve) vagy a vevő, amennyiben szakember. De ha sem az eladó, serre a vevő nem meri behelyezni az EPROM-ot a foglalatba, akkor az EP márkaszerviz, illetve az IC-k cseréjét a gyártó Titán Kisszövetkezet (Bp. XIV., Nagy Lajos király útja 110-112.) percek alatt elvégezheti.
Azok, akiknek beégetett EPROM-juk van, vagy leadják az EPROM-ot és kapnak egy angol BASIC PROM-ot, vagy a CA. FLÓRIÁN Alkatrész Shopban vásárolhatnak külön egy angol BASIC PROM-ot, és akkor megmarad a 27256-os EPROM-juk is. Újszerű a firmware-termékben, hogy valamennyi EPROM-nak önálló gyári sorszáma van, amelyet a forgalmazó a vevő nevével együtt számítógépes, nyilvántartásba vesz. Így kívánja biztosítani, hogy a folyamatos fejlesztések eredményei eljussanak a régi vevőkhöz. Ez utóbbi tényt a két fél közötti használatba vételi engedély szabályozza.

Mitől plusz a PLUS!

1. Az EP PLUS EPROM három olyan szoftvert is tartalmaz, amelyek a gép már meglévő jó tulajdonságait még tovább fokozzák: a WP (Word Processor Plus) 2.1 jelű verzióját, az Enter Video 2.3 jelű verzióját és a BASIC Extension I-IV. 2.0 jelű verzióját.
   Az új szövegszerkesztő, a WP 2.1 verziója az időközben felfedezett hibákat korrigálta. Megoldást talált a 40/80 karakteres képernyőkezelés problematikájára és az ékezetes magyar ábécé használatára is. A szövegszerkesztő bővített verziója révén a. szerkesztett szövegek zavartalanul kiírathatók EPSON RX-80-as, illetve Datacoop BABY printeren. A sokak által ismert EnterVideo révén direkt módon hívhatók meg a VSAVE, VLOAD, VDUMP javított kiterjesztések. A BASIC EXtension 2.0 a Pascal szintű BASIC 200 utasítását újabb 65 utasítással és függvénnyel egészítette ki.
   Külön figyelmet érdemel az EP PLUS JOY_MOD: változója, amely alkalmassá teszi a számítógépet egy a közeljövőben megjelenő 10 DIN-es szabványú numerikus billentyűzet kezelésére. A DATUM_FLAG: egy öröknaptár paraméterezésére szolgál, a DEFAULT A$ pedig beállítja a mentéshez / betöltéshez használt alapértelmezésű eszköz nevét.
2. A forgalmazó ígérete szerint már az ősszel megjelennek az eddig csak kazettán forgalmazott felhasználói programok firmware-változatai, illetve azok -továbbfejlesztett moduljai. Így egy cartridge-en belül további programfejlesztési lehetőségek nyílnak a felhasználók számára. Mivel egyelőre a forgalomba kerülő firmware-termékek egyike sem lesz nagyobb, mint 32 kbájt, a harmadik üres foglalatba az alábbi programok ültethetők majd be:
   Zzzip BASIC Compiler 3.0
   IS-LISP Compiler 1.0
   lS-FORTH Compiler 2.0
   HiSOFT PASCAL Compiler 1.0
   SEMI-SOFT ASMON 1.3
   "HYDE" DEBUGGER 1.0
   CBM Interface 4.1
   UWP (Universal Word Processor) 3.0
3. "Kétnyelvűvé" teszi a számítógépet.
4. A szabaddá váló üres cartridge-dobozzal és _a PLUS cartridge-dzsal egy időben forgalomba hozott 2 x 32 kbájtos EPROM-bővítő (1198,- Ft) NYÁK-kal szinte korláttán lehetőséget biztosít a felhasználónak; akit most már legfeljebb csak a pénztárcája korlátoz abban, hogy hány felhasználói programot működtet.
5. A gyártók a termék külső megjelenésében is egy plusz szolgáltatással jelentkeztek: az öntapadós. színes cartridge-címkével, valamint az Index Regiszterrel, amelyre fel lehet írni az adott EPROM-ok, illetve PROM tartalmát.

A fejlesztési sorozat első gyümölcse
Már gőzerővel fejlesztik az EP PLUS filozófiáját alapul vevő, GAMECART elnevezésű termékcsalád tagjait. Egy a közeljövőben megalakuló kft. segítségéven közel 20 játékprogram jelenik meg cartridge-ban, s így megoldhatónak látszik a játékprogramok bérleti rendszerének kialakítása. Hiszen az egyre növekvő kazettaárak miatt jelentősen visszaesett a forgalom a Centrum Áruházak hálózatán belül. Az. említett játékok bérlési lehetőségével minden bizonnyal nemcsak a ma már közel 200 program választéka fog növekedni, hanem az árbevétel is. Az elképzelések szerint egy bizonyos bérleti idő elteltével - illetve az EURSOFT Club tagjainak kedvezményes áron - felkínálják megvételre a GAMECART -márkájú játékmodulokat.
A fejlesztések másik területe a felhasználó-orientált témakörök megvalósítása egy cartridge-ban. Bizonyára örömmel szereznek tudomást á zenerajongók a MIDI intérfész fejlesztéséről. Az aktív memóriakártya elvén működő MEDICART, JUSTISCART, PETROLCART, XCART elnevezéses célorientált alkalmazási módok a pacientúrával is rendelkező orvosoknak; ügyvédeknek, szállodáknak nyújthatnak speciális szolgáltatásokat. Ezek azonban igen drága berendezéseikkel és egyéb járulékos eszközeikkel belátható időn belül aligha kerülnének nálunk alkalmazásra.

Minősítés
Kedvezőnek mondható az ár / teljesítmény / használhatóság összefüggések vonatkozásában az EP PLUS cartridge. Emeli a szolgáltatások értékét a használatba vételi. engedélyben vállalt kötelezettségek újszerűsége. Hiányoljuk azonban, hogy különféle billentyűzetek generálásakor az eltérő betűtípusokat nem, lehet öntapadós matricával felülragasztani. Kissé szokatlannak tűik az eredeti EP BASIC cartridge-ből a BASIC interpreter PROM kivétele, illetve az a tény, hogy a cartridge nélkül kockázatos elindulni vásárolni: Jelentős hibaforrás lehet az egy vonalról 8 vonalra dekódoló demultiplexor, a szovjet gyártmányú K555ID7. Úgy véljük, jobb lett volna például a Texas SN74LS138N vagy az SN74ALS138N. Szintén zavaró a góliát méretű magyar gyártmányú 100nF-os szűrőkondenzátor. A NYÁK-lap felületi kiképzése és az eredetivel szinte azonos megjelenésű műanyag doboz minőségi munka.
Mindent egybevetve, ha a forgalmazó és a fejlesztő betartja ígéretét, hogy még az ősszel és a jövő év tavaszán a VSZM Enterprise Klubban egy, a felhasználókkal megtartandó szakmai bemutató alkalmával felvetett problémákat, programlistákat és a hiányok pótlását egy újabb verzióban. az eredeti EPROM-ba beégetve kiadja, minden bizonnyal kárpótolhatja az EP-felhasználók kissé megcsappant, reményét vesztett és hitehagyott táborát.
A forgalmazótól kapott legfrissebb információ Szerint az eddig eladott PLUS cartridge-ek száma már a 300-at is meghaladja.

P.T

Fedezzük fel együtt!

Nagyon izgalmas feladat és jó szórakozás egy "fekete doboz", az ismeretlen működését megismerni, leírni. Számítógépünket, az Enterprise-t is felfoghatjuk ilyennek, amiről azt tudhatjuk meg a Felhasználói kézikönyvből, hogy milyen BASIC nyelvű parancsokat, utasításokat fogad el és hatásukra mit csinál a számítógép. Akik a könyv segítségével már megismerték az Enterprise-t, azoknak csupán csak más utat ajánlunk, ami persze sok meglepetéssel szolgálhat. Felfedező utunkra tehát minden Enterprise-tulajdonost meghívunk, figyelembe véve, hogy kezdők is vannak - és remélhetőleg egyre többen lesznek - közöttünk.
Cikksorozatunkkal csak a felfedezés irányítására vállalkozunk. Azt szeretnénk, ha a felfedezés örömét az olvasó élné át, akkor, amikor kis programjainkat futtatja, módosítja, kiegészíti és önállóan is készít programokat. Az utat olyan programok segítségével járjuk be, amelyek bemutatják a "fekete doboz" működését, alkalmazását, ugyanakkor igénylik az olvasó aktív közreműködését.
A Felhasználói kézikönyvre egyébként többször fogunk hivatkozni, mert abban megtalálható az egyes témakörök részletesebb leírása. A hivatkozás jelölése például: F/7, ami azt jelenti, hogy ezen az oldalon kezdődik a számítógép összeállítását leíró fejezet. Amennyiben mást írnánk a cikkben, mint ami a könyvben olvasható, úgy hívjuk segítségül a számítógépet a vita eldöntéséhez.
Segítségünkre lehet a tanulásban az alábbi algoritmus, amivel a javasolt tanulási módszert mutatjuk be:

1. Gépeljük be az első programot!
2. Indítsuk el a programot F1 START vagy a megszokott RUN paranccsal!
3. Figyeljük meg, hogy mi történik, és fogalmazzuk meg, hogy mit csinálnak a programban szereplő utasítások!
4. Olvassuk el a programhoz tartozó magyarázatot! Nézzük meg a segédkönyvekben az utasítások leírását!
5. Kísérletezzünk! Változtassuk meg a programban szereplő adatokat, és figyeljük meg, mi történik! Ellenőrizzük az értékhatárokat, az értelmezési tartományokat!
6. Oldjuk meg másképpen a feladatot! Egészítsük ki! Bővítsük a programot!
7. Keressünk feladatokat, amelyeknek a megoldásához felhasználhatjuk a tanultakat!
8. A cikk végére értünk?
   - Igen: próbáljuk meg hasznosítani a tanultakat! Jó munkát kívánunk! Vége.
   - Nem: összehasonlítjuk a következő programmal a már begépelt programot, és szükség szerint módosítjuk vagy töröljük a programot és begépeljük az újat, aztán folytatjuk a munkát a 2. ponttal.

Az ellipszis és a többiek
No, de vágjunk neki az utunknak! Első lépésként gépeljük be az 1. programot. Rögtön egy kis segítség: rossz billentyű lenyomásakor a felesleges karakter(eke)t az ERASE vagy a DEL billentyű lenyomásával törölhetjük. Ha kihagytunk karakter(eke)t, akkor az INS billentyűvel csinálhatunk helyet. A kis botkormánnyal vihetjük a kurzort a javítás helyére. Az utasítássorok végén, illetve a javítás után ne feledkezzünk meg az ENTER billentyű lenyomásáról, mivel az utasítássorok beírása vagy a javítás csak ekkor válik véglegessé. Erről meggyőződhetünk, ha begépeljük a LIST parancsot. A parancsokat is az ENTER billentyű lenyomásával zárjuk le. Akkor is láthatjuk a program listáját, ha a 2-es funkcióbillentyűt nyomjuk le.

1 PROGRAM "Pelda-01.bas"
10 GRAPHICS HIRES 2
20 PLOT 600,360,
30 PLOT ELLIPSE 200,100,
40 PLOT PAINT

A programot a RUN paranccsal, vagy az F1 START lenyomásával indíthatjuk el. Miután megnéztük a képernyőn megjelenő ellipszist, értelmezzük a programban szereplő utasításokat!

• 10-es sor: kétszínű finom felbontású (HIRES) grafikus képernyőre rajzolunk.
• 20-as sor: a "ceruzát" a 600,360 koordinátájú képernyőpontra helyeztük. Ezzel jelöltük ki az ellipszis középpontját.
• 30-as sor: Rajzolunk egy ellipszist, amelyiknek 200, illetve 100 egység hosszúságúak a tengelyei. Egy egység két képernyőpont távolságának felel meg.
• 40-es sor: a "ceruzát" az ellipszis középpontjába helyezzük, és a PAINT utasítással be akarjuk festeni az ellipszist. A festés csak akkor indul el, ha a kiindulópont nem tinta színű. Ezért kell a 20-as, 30-as sorok végén a vessző, különben nem csak a kijelölt pontba mozgatjuk a "ceruzát", hanem pontot is rajzolunk.

Egy grafikus pont több képernyőpontból áll. Változtassuk meg a 40-es sorban a koordinátákat és állapítsuk meg, hogy hány képernyőpontból áll egy pont a kétszínű grafikus képernyőn! Ezután a 10-es sor átírásával nézzük meg a többi grafikus képernyőt is. Ellenőrizzük az alábbi táblázatot, ahol:

• A: a különböző felbontású és színszámú grafikus képernyőt előállító utasításokat jelöli,
• B: egy pontot előállító képernyőpontok száma vízszintesen,
• C: függőlegesen,
• D: a képpontok száma vízszintesen,
• E: függőlegesen.

Gyorsabban megkereshetjük az értékeket a 2. példaprogrammal.

1 PROGRAM "Pelda-02.bas"
10 GRAPHICS HIRES 256
20 PLOT 600,360,
30 PLOT ELLIPSE 200,100,
35 INPUT X
40 PLOT X,360
50 GOTO 35

A 35-ös sorban az X változó értékét kérjük, azaz a festés kiindulópontjának vízszintes koordinátáját. Indítsuk el a programot, és a kérdőjel megjelenése után írjuk be a koordináta értékét, és nyomjuk le az ENTER billentyűt. Az 50-es sorról mindig a 35-ös sorra ugrunk vissza a GOTO utasítással, ennélfogva folyamatosan kéri a program a koordinátákat. Ebből a "végtelen ciklus"-ból a STOP billentyű lenyomásával léphetünk ki. Figyeljük meg, hogy csak a négy alsó sorban látszik a kiírás. Ennyi a szöveges képernyő, a képernyő többi része grafikus. Ide rajzolhatunk.

A 3. listának a programjával szakaszokból ábrát rajzolhatunk a képernyőre. A szakaszok végpontjainak koordinátáit úgy kell megadnunk, hogy a két adat közé vesszőt teszünk és a második adat után lenyomjuk az ENTER billentyűt. A program begépelése előtt adjuk ki a NEW parancsot, amivel töröljük az előző programot.

1 PROGRAM "Pelda-03.bas"
10 GRAPHICS HIRES 2
20 INPUT X,Y
30 PLOT X,Y;
40 GOTO 20

A 30-as sorban az PLOT utasításban a koordináták után a pontosvesszővel azt jelezzük, hogy letesszük a "ceruzát" a "papírra". Ez azt jelenti, hogy amikor a következő pontba mozgatjuk a "ceruzát", akkor rajzolni fog egy szakaszt. Keretezzük be a képernyőt, azaz keressük meg a legkisebb és legnagyobb koordinátájú pontjait a képernyőnek!

Most a számítógép adja meg véletlenszerűen a szakaszok végpontjait (4. példa). A begépeléshez segítség: az egyenlőségjel és a zárójelek begépelésekor a SHIFT billentyűt lenyomva kell tartani. A LET kulcsszót nem kell beírni, de listázáskor a gép már kiírja nekünk.

1 PROGRAM "Pelda-04.bas"
10 GRAPHICS HIRES 256
20 FOR I=1 TO 100
30 LET X=RND(1280):LET Y=RND(720)
40 SET INK RND(256)
50 PLOT X,Y;
60 NEXT

A képernyőpontok vízszintes koordinátáit 1280-nál kisebb, függőleges koordinátáit 720-nál kisebb nem negatív egész számmal adjuk meg. Az RND-függvények ilyen számokat állítanak elő a programban (0 <= X < 720; 0 <= Y < 1280). A 256 szín közül az RND-függvénnyel választjuk ki a "ceruza" színét (30-as sor).
A FOR és a NEXT utasítás együtt hoz létre egy ciklust, azaz ismétlődést. I értéke 1-től kezdődően egyesével növekszik 100-ig, tehát százszor ismétlődnek a FOR és NEXT utasítások között megadott utasítások, vagyis száz képernyőpont kerül a képernyőre. (lásd a F. Kézikönyv ciklusokra vonatkozó fejezetét.) Megfigyelhetjük azt is,hogy a program minden lefuttatásakor ugyanaz a "véletlenszerű" ábra jelenik meg.

• Írjuk a 15-ös sorba a RANDOMIZE utasítást!
• Töröljük az 50-es sorból a pontosvesszőt! Mi történik?
• Írjuk át az 50-es sort: 50 PLOT 640,360;X,Y
• Adjuk ki a RENUMBER (SHIFT és a 3-as funkcióbillentyű), majd a LIST (2-es funkcióbillentyű) parancsot (ld. F.kézikönyv: programszöveg szerkesztése).

Most törölni fogjuk a megrajzolt szakaszt, csak egy szakaszt látunk majd a képernyőn (5. példa).

100 PROGRAM "Pelda-05.bas"
110 GRAPHICS HIRES 256
120 SET PAPER 96
130 CLEAR GRAPHICS
140 LET X1=100:LET Y1=200
150 RANDOMIZE
160 FOR I=1 TO 200
170 LET X=RND(1280):LET Y=RND(720)
180 SET INK RND(256)
190 PLOT X1,Y1;X,Y
200 SET INK 96
210 PLOT X1,Y1;X,Y
220 LET X1=X:LET Y1=Y
230 NEXT

A kirajzolt szakasz végpontja lesz a következő szakasz kezdőpontja, ezért az X és Y változók értékeit áttesszük, és így megőrizzük az X1 és Y1 változókban. A SET PAPER utasítással a papír színét állítjuk be, és szükség van a CLEAR GRAPHICS utasításra is, hogy a képernyő beszíneződjön. A vonalat úgy töröljük, hogy a "ceruza" színét a "papír" színére állítjuk (180-as sor).

Gyönyörű színkavalkád
Az előző részben az ismerkedés módszerével és a különböző rajzok elkészítésével foglalkoztunk. Most próbáljuk ki a gép színezési lehetőségeit. A 6. listán lévő programmal az Enterprise 256 színében gyönyörködhetünk, és megtudhatjuk a színek kódszámait. A kódszámok kiírásához a karakterláncokkal végezhető műveleteket és függvényeket kell felismernünk (ld. F. kézikönyv karakterláncokról szóló fejezetét).

100 PROGRAM "Pelda-06.bas"
110 GRAPHICS LORES 256
120 LET K=220
130 FOR I=0 TO 18
140 SET INK K+I
150 PLOT 64*I,0;64*I,719
160 LET K$=STR$(K+I)
170 LET N=LEN(K$)
180 LET L=2*I+1
190 PRINT TAB(L) K$(N-2)
200 PRINT TAB(L) K$(N-1)
210 PRINT TAB(L) K$(N)
220 FOR J=1 TO 5
230 PRINT CHR$(176);
240 NEXT
250 NEXT
260 GET Q$
270 IF Q$="" THEN 260

A program sorainak magyarázata:

• 160: A K+I numerikus kifejezés értékét karakterlánccá alakítja az STR$ függvény.
• 170: A LEN függvény a K$ karakterlánc-változó értékének hosszát, a karakterek számát határozza meg.
• 190: A TAB függvény hatására az L karakterpozícióba írja ki K$ értékének N-2. karakterét.
• 220-240: 5 sorral feljebb visszük a kurzort a 176-os kódszámú karakter ismételt kiírásával.
• 260-270: A GET utasítással a Q$ változóba azt a karaktert olvassuk be, amelyiknek a billentyűjét lenyomjuk. Ha nem nyomunk le egy billentyűt sem, akkor Q$ értéke az "üres karakter". Ezt vizsgáljuk a 270-es sorban.

Egyszerre 18 vonalat tudunk kirajzolni a programmal, ezért a K értékét kell beállítani a 120-as sorban a program futtatása előtt, ha a többi színt is látni akarjuk.

Ismerős kép jelenik meg a képernyőn, ha a 7. példaprogramot begépeljük és elindítjuk.

100 PROGRAM "Pelda-07.bas"
110 REM --- enterprise ---
120 GRAPHICS HIRES 256
130 RANDOMIZE
140 LET X$="ENTERPRISE"
150 FOR I=1 TO 10
160 SET INK RND(256)
170 PLOT I*128-128,360,
180 PRINT £101:X$(I)
190 NEXT
200 PRINT TAB(5) "C 1985 Intelligent Software Ltd"
210 SET INK RND(256)
220 LET I=RND(10)
230 PLOT I*128,360,
250 PRINT £101:X$(I+1)
260 GET Q$
270 IF Q$="" THEN 210

• 140-180: különböző színekkel egymás mellé kiíratjuk az X$ változó értékének karaktereit.
• 200-230 Véletlenszerűen választott színekkel kiírjuk a véletlenszerűen kiválasztott karaktereket. Az ENTERPRISE szót a grafikus képernyőre, a másik szöveget a szöveges képernyőre írjuk ki.

A 2, 4 és a 16 színű grafikus képernyő színezésének vizsgálatát segíti a 8. példaprogram beírása.

100 PROGRAM "Pelda-08.bas"
110 ! - szinek 2, 4, 16 -
120 GRAPHICS LORES 16
130 SET PALETTE 0,2,3,4,5,6,7
140 SET BIAS 8
150 FOR I=0 TO 15
160 SET INK I
170 PLOT I*64,0;I*64,600
180 PLOT 0,719,:PRINT £101:I
190 GET Q$
200 IF Q$="" THEN 190
210 PLOT 0,719,:PRINT £101:CHR$(159) CHR$(159) CHR$(159)
220 NEXT

A SET PALETTE utasításban nyolc szín kódszámát kell megadnunk. A programban az első nyolc színkódot soroltuk fel. A SET BIAS a következő nyolc színt jelöli ki. A SET INK utasítással - a 2, 4 és 16 színű képernyőnél - a PALETTE és a BIAS utasításokkal kijelölt színek sorszámait kell megadnunk. Ezt változtatjuk a FOR ciklussal.
A kétszínű és négyszínű képernyőkön csak az első kettő, illetve az első négy színt használhatjuk: a 0, 1, illetve a 0, 1, 2, 3 sorszámúakat. Nagyobb sorszám megadásakor a számítógép néggyel osztja a sorszámot, és a maradék jelöli ki a színt. Adjuk ki a SET PALETTE BLACK, RED, GREEN, YELLOW, BLUE, MAGENTA, CYAN, WHITE parancsot! A színeket megadhatjuk az RGB függvénnyel is. A grafikus képernyőre írunk a 170-es és a 200-as sorokban. A számítógép alapesetben a 101-es csatornán tárolja a grafikus képernyő tartalmát. Ezt a csatornát kell kijelölnünk, ha írni akarunk a grafikus képernyőre.
Futtassuk le a 7. programot, és nyomjuk le a DISPLAY TEXT funkcióbillentyűt (SHIFT + F5), majd a DISPLAY GRAPHICS funkcióbillentyűt (SHIFT + F6). Így hívhatjuk elő a grafikus, illetve a szöveges képernyőt.
Nyomjuk le a DISPLAY TEXT funkcióbillentyűt, és adjuk ki a

DISPLAY £101:AT 6 FROM 1 TO 5

parancsot! A grafikus képernyő első öt sorát előhívtuk a 101-es lapról, és megjelenítettük a 6. sortól kezdődően.
Nyomjuk le a TEXT billentyűt és adjuk ki a

DISPLAY £102:AT 12 FROM 1 TO 4

parancsot! A 12. sortól kezdődően ugyanaz, mint az első négy sorban. A 101-es csatorna tehát a grafikus, a 102-es a szöveges képernyőt tárolja. A többi csatornáról később lesz szó. Látható, hogy bármelyik nyitott képernyő tartalmát - vagy egy részletét - megjeleníthetjük, tetszőleges pozícióban, akár többször is.
A grafikus képernyőkön a PLOT utasítással is kijelölhetjük a kiírás helyét.

GRAPHICS ATTRIBUTE utasítással olyan grafikus lapon dolgozhatunk, amelyen minden színcellának (8 pont széles és 1 pont magas) egy-egy tinta-, ill. papírszín felel meg. Ez az üzemmód 16 színű palettával még ugyanazt a felbontást adja, mint a négyszínes HIRES grafika. Ennek használatát a 9. példában tanulmányozhatjuk.

100 PROGRAM "Pelda-09.bas"
110 ! - attributum kepernyo -
120 GRAPHICS ATTRIBUTE
130 SET BORDER 42
140 SET PALETTE 0,25,125,12,2,13,38,255
150 SET BIAS 60
160 LET X$="MISKOLC":LET J=15
170 FOR K=0 TO 7
180 SET ATTRIBUTES 2^K
190 LET L=LEN(X$)*32+32:LET I=2*K+2
200 LET X=J*32-48:LET Y=720-I*36-18
210 SET INK 8+K
220 PRINT £101,AT I,J:X$ "    " 2^K
230 SET INK K
240 PLOT X,Y;X+L,Y;X+L,Y+72;X,Y+72;X,Y
250 NEXT

A 10. listán látható program talán ötletet ad egy játékprogram megírásához.

100 PROGRAM "Pelda-10.bas"
110 GRAPHICS ATTRIBUTE
120 LET J=0:X$=" "&CHR$(154)
130 PRINT £101,AT 10,J:X$
140 LET J=J+1
150 IF J<40 THEN 130

Felfedező utunk során arra mindig kell időt szakítanunk, hogy ismereteinket, tapasztalatainkat rendszerezzük és kiegészítsük újabb, talán kevésbé fontos, nélkülözhető, ugyanakkor munkánkat megkönnyítő vagy újabb lehetőségeket nyújtó ismeretekkel.
Nézzük a programok begépelését, javítását, módosítását. A betűk, számok, írás- és műveleti jelek begépelésére szolgáló billentyűkön kívül az ENTER, SHIFT, valamint az ERASE, DEL és az INS billentyűket használtuk eddig. Gyorsabban mozgatharjuk a kurzort és gyorsabban végezhetjük a javítást, ha tudjuk, mi történik akkor, amikor a botkormányt mozgatjuk, vagy az ERASE, az INS, a DEL billentyűk valamelyikét lenyomjuk, miközben lenyomva tartjuk a SHIFT vagy a CTRL billentyűt (lásd a felhasználói kézikönyv 39-40. oldalán). Írassuk ki többször valamelyik programot a képernyőre (LIST), és próbáljuk ki, mi történik a billentyűk használatakor.
A programkezelő parancsok közül a legfontosabb a NEW, a RUN és a LIST parancs. Az AUTO parancs megkímél a sorszámok begépelésétől, a DELETE paranccsal programsorokat törölhetünk, a RENUMBER átsorszámozza a programot. A parancsok közül néhányat a funkcióbillentyűkkel is megadhatunk (Felhasználói kézikönyv, 46. oldal).
Tegyünk különbséget a HOLD és a STOP billentyűk hatása között. Az első csak leállítja (szünetelteti), a második megszakítja a program futását. Megszakításkor a program futása a STOP billentyű lenyomása után, a CONTINUE parancs hatására folytatódik. A programok mentése a SAVE, ellenőrzése a VERIFY, beolvasása a LOAD paranccsal lehetséges. A magnetofon távvezérlésének ki- és bekapcsolására a REM1, illetve a REM2 parancsok szolgálnak. Ez attól függ, hogy a távvezérlőt melyik bemenettel kötöttük össze.
A parancsok részletes leírását a Referencia Kézikönyvben kell keresnünk.

Dőlnek a dominók
Az előző két részben elsősorban az Enterprise színeivel foglalkoztunk. A színek számát a GRAPHICS utasítással adtuk meg, a színeket a SET PALETTE utasítással jelöltük ki, akkor, ha kettő, négy és 16 színnel dolgoztunk. A keret színét a SET BORDER, a "papír" színét a SET PAPER, a "ceruza" színét a SET INK utasítással állíthatjuk be. A SET PALETTE utasítással megadott színek közül egy a SET COLOUR utasítással változtatható. A színezést ezek után az olvasóra bízzuk. Most a grafikával foglalkozunk egy kicsit bővebben, miközben megismerkedhetünk a legalapvetőbb BASIC utasításokkal és programozási alapfogalmakkal, valamint a videolapokkal.
Rajzoljunk egy téglalapot! Először numerikus konstansokkal - számokkal - adjuk meg a csúcspontok koordinátáit (11. példa).

100 PROGRAM "Pelda-11.bas"
110 GRAPHICS HIRES 2
120 PLOT 200,200;500,200;500,400;200,400;200,200
130 PLOT 340,300,PAINT

Jelöljük a téglalap bal felső pontjának koordinátáit X,Y-nal , és az oldalak hossza legyen A és B (12. példa).

100 PROGRAM "Pelda-12.bas"
110 GRAPHICS HIRES 2
120 INPUT PROMPT "csucspont (x,y)=":X,Y
130 INPUT PROMPT "Oldalak (A,B)=":A,B
140 IF X+A>1279 OR Y+B>719 THEN 120
150 PLOT X,Y;X+A,Y;X+A,Y+B;X,Y+B;X,Y
160 PLOT X+A/2,Y+B/2,PAINT

Az X,Y,A és B változók értékeit az INPUT PROMPT utasítással kérjük, amivel szöveg is kiíratható. A 140-es sorban az IF utasítással leellenőrizzük, hogy a megadott értékekkel nem lógunk-e ki a képernyőről. Ha igen, újra bekérjük az adatokat.

Akkor, ha a téglalapot ferdén szeretnénk a képernyőre rajzolni, egyszerűbb a teknőcutasításokat használni.

100 PROGRAM "Pelda-13.bas"
110 OPTION ANGLE DEGREES
120 GRAPHICS HIRES 2
130 LET X=400:LET Y=300:LET A=300:LET B=100
140 INPUT PROMPT "Elforgatas szoge=":FI
150 PLOT X,Y;ANGLE FI;FORWARD A;ANGLE 90+FI;FORWARD B;ANGLE 180+FI;FORWARD A;ANGLE 270+FI;FORWARD B
160 LET X=X+400:PLOT ANGLE 0
170 PLOT X,Y;LEFT FI;FORWARD A;LEFT 90;FORWARD B;LEFT 90;FORWARD A;LEFT 90;FORWARD B
180 PLOT X,Y,ANGLE FI+ATN(B/A)/2,FORWARD SQR(A*A+B*B)/2,PAINT

A 13. példában az OPTION ANGLE DEGREES utasítás hatására az ANGLE, LEFT, illetve a RIGHT utasításokban szögekben adhatjuk meg az elfordulás mértékét. Az ANGLE utasítással a képernyő jobb oldala felé mutató irányhoz képest forgathatjuk a téglalapot, a LEFT és RIGHT utasításokkal pedig a "ceruza" pillanatnyi irányához adódik a szög. A 150-es sorban alaphelyzetbe állítottuk a "ceruzát". Egy kis matematikai ismerettel most is megoldható, hogy a "ceruza" a kifestés előtt a téglalap középpontjába kerüljön (180-es sor).
Szimuláljuk most egy dominó eldőlését. A téglalapot, azaz a "dominót" többször - csökkenő dőlési szögekkel - kirajzoljuk, majd "eltüntetjük". Az eltüntetés úgy történik, hogy a téglalapot a "papír" színével rajzoljuk meg (14. példa).

100 PROGRAM "Pelda-14.bas"
110 OPTION ANGLE DEGREES
120 GRAPHICS HIRES 2
130 LET X=600:LET Y=100:LET A=40:LET B=300
140 FOR FI=90 TO 0 STEP-15
150 SET INK 1
160 PLOT X,Y;ANGLE FI;FORWARD B;ANGLE 90+FI;FORWARD A;ANGLE 180+FI;FORWARD B;ANGLE 270+FI;FORWARD A
170 IF FI=0 THEN EXIT FOR
180 SET INK 0
190 PLOT X,Y;ANGLE FI;FORWARD B;ANGLE 90+FI;FORWARD A;ANGLE 180+FI;FORWARD B;ANGLE 270+FI;FORWARD A
200 NEXT

Láthatóan a szimuláció nem a legtökéletesebb.
Nézzünk egy másik megoldást (15. példa).

100 PROGRAM "Pelda-15.bas"
110 OPTION ANGLE DEGREES
120 GRAPHICS HIRES 16
130 SET PALETTE 0,0,0,0,0,0,0,0
140 LET X=600:LET Y=100:LET A=40:LET B=300:LET T=1
150 PRINT "Varj egy kicsit!"
160 FOR FI=90 TO 0 STEP-15
170 SET INK T:LET T=T+1
180 PLOT X,Y;ANGLE FI;FORWARD B;ANGLE 90+FI;FORWARD A;ANGLE 180+FI;FORWARD B;ANGLE 270+FI;FORWARD A
190 NEXT
200 CLEAR TEXT
210 FOR T=1 TO 6
220 SET COLOUR T,2
230 FOR J=1 TO 20
240 NEXT
250 SET COLOUR T,0
260 NEXT
270 GOTO 210

A 16 színű képernyő nyolc színét a SET PALETTE utasítással a "papír" színére, azaz feketére állítjuk. A dőlés fázisait ezekkel a színekkel megrajzoljuk (160-190-es sorok), majd a SET COLOUR utasítással egy kis időre láthatóvá tesszük az eddig nem látott fázisokat (210-260-as sorok). A 230-240-es sorokban üres, várakozó ciklust írtunk, amivel lassítjuk a "dominó" dőlését.
Ez sem az igazi! A láthatatlanul megrajzolt téglalapok törlik egymás téglalap vonalait. Tovább javítjuk a programot. Ezúttal minden fázist más-más lapra rajzolunk (16. példa).

100 PROGRAM "Pelda-16.bas"
110 OPTION ANGLE DEGREES
120 SET VIDEO MODE 1
130 SET VIDEO COLOUR 2
140 SET VIDEO X 24
150 SET VIDEO Y 12
160 LET X=300:LET Y=50:LET A=40:LET B=300:LET T=1
170 PRINT "Varj egy kicsit!"
180 FOR FI=90 TO 0 STEP-15
190 OPEN £T:"video:"
200 PLOT £T:X,Y;ANGLE FI;FORWARD B;ANGLE 90+FI;FORWARD A;ANGLE 180+FI;FORWARD B;ANGLE 270+FI;FORWARD A
210 LET T=T+1
220 NEXT
230 CLEAR TEXT
240 FOR T=1 TO 7
250 DISPLAY £T:AT 5 FROM 1 TO 12
260 FOR J=1 TO 40
270 NEXT
280 NEXT
290 GOTO 240

Hét lapra van szükségünk, ezért már takarékoskodnunk kell a memóriával. A 120-130-as sorokban a megnyitandó videólapok típusát állítjuk be. A lapok méretét kisebbre vesszük, magasságuk legyen 12 sor, szélességük 24 karakter (140-150-as sorok). Miután megnyitjuk a T. lapot (190-es sor), megrajzoljuk a "dominót" (200-As sor). A lapokat egymás után megjelenítjük a képernyő 5. sorától kezdve (250-es sor). Jól látszik a lapméret, ha kiadjuk a SET BORDER 2 parancsot.

10 PROGRAM "Pelda-17.bas" 100 ! Szinek keverese 110 OPTION ANGLE DEGREES 120 TEXT 130 SET VIDEO MODE 1 140 SET VIDEO COLOUR 2 150 SET VIDEO X 10 160 SET VIDEO Y 5 170 FOR J=1 TO 36 180 OPEN £J:"video:" 190 NEXT 200 FOR J=1 TO 36 210 SET £J:PALETTE BLACK,RED,GREEN,BLUE 220 PLOT £J:160,90 230 PLOT £J:ELLIPSE 60,60 240 FOR I=1 TO 3 250 PLOT £J:160,90 260 PLOT £J:ANGLE I*120+J*250-360*INT(J*190/360); 270 PLOT £J:FORWARD 60 280 NEXT 290 FOR I=1 TO 3 300 SET £J:INK I 310 PLOT £J:160,90 320 PLOT £J:ANGLE I*120+J*250-360*INT(J*190/360)+60 330 PLOT £J:FORWARD 40, 340 PLOT £J:PAINT 350 NEXT 355 TEXT :PRINT J;". lap" 360 DISPLAY £J:AT 3 FROM 1 TO 5 370 NEXT 380 ! megjelenites 385 CLEAR TEXT 390 FOR J=1 TO 36 400 DISPLAY £J:AT 12 FROM 1 TO 5 410 NEXT 420 GET Q$ 430 IF Q$="" THEN 390

A 17. példaprogrammal a színek keverését mutatjuk be. Egy körlapot három körcikkre osztunk, és a körcikkeket befestjük a három alapszínnel. Ezután a körlapot megforgatjuk. A körlap fehér színűnek látszik. Futtassuk le a programot, majd változtassuk a színek arányát és összetételét! Ezek után talán könnyebb megérteni az RGB függvény jelentését.

Tanítványom, Nagy Ákos, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium II. E osztályos tanulója készítette az alábbi két programot, amelyek ugyancsak a videolapokat használják. Mindenki ismeri azt a játékot, hogy ha egy füzetnek jobb oldali lapjaira egy mozgássorozat egyes elemeit laponként lerajzoljuk, és a lapokat gyorsan lepergetjük, mozgó képet kapunk. Ezzel a módszerrel készíthetünk az Enterprise-on gyorsan mozgó grafikus ábrákat. Az előbb leírt játékot úgy valósíthatjuk meg a számítógéppel, hogy a papírlapok helyett videolapokat használunk, és arra rajzoljuk a mozgás fázisait. A legegyszerűbben például integető emberkét készíthetünk.

1 PROGRAM "Pelda-18.bas"
2 ! Inteegto emberke
3 ! Nagy Akos - Miskolc
100 SET VIDEO MODE 1
110 SET VIDEO COLOUR 1
120 SET VIDEO X 19
130 SET VIDEO Y 11
140 FOR G=1 TO 2
150 OPEN £G:"video:"
160 SET £G:INK YELLOW
170 PLOT £G:300,320,ELLIPSE 30,30,PAINT
180 PLOT £G:300,290;300,140
190 PLOT £G:300,140;380,40
200 PLOT £G:300,140;220,40
210 NEXT
220 PLOT £1:200,300;300,240;400,300
230 PLOT £2:400,180;300,240;200,180
240 TEXT
250 FOR T=1 TO 2
260 DISPLAY £T:AT 6 FROM 1 TO 11
270 WAIT 1
280 NEXT
290 GET G$
300 IF G$="" THEN 250

1 PROGRAM "Pelda-19.bas" 2 ! Forgo kockak 3 ! Nag Akos - Miskolc 100 TEXT 110 TEXT 120 SET VIDEO MODE 1 130 SET VIDEO COLOUR 1 140 SET VIDEO X 18 150 SET VIDEO Y 11 160 FOR G=1 TO 14 170 OPEN £G:"video:" 180 NEXT 190 ! nagy kockak rajzolasa 200 LET W=25600:LET R=100 210 LET Q=2500:LET K=160:LET A=0 220 CALL RAJZOLAS 230 ! kis loclal rajzolasa 240 LET W=4900:LET R=150 250 LET Q=1200:LET K=70:LET A=1 260 CALL RAJZOLAS 270 ! forgatas 280 FOR T=1 TO 14 290 DISPLAY £T:AT 1 FROM 1 TO 11 300 DISPLAY £(15-T):AT 12 FROM 1 TO 11 310 NEXT 320 GET Q$ 330 IF Q$="" THEN 280 340 DISPLAY TEXT 350 ! rajzolas	Ugyanerre a módszerre épül a következő, a 19. példaprogram is, amellyel forgó kockákat varázsolhatunk a képernyőre.A program első részében megnyitjuk a 14 videolapot (160-180-as sorok). Előtte megadjuk a videolapok típusát és méretét. A 200-210-es sorokban beállítjuk a "nagy kockák" adatait, majd meghívjuk a kockarajzoló eljárást (220-as sor). Ezután ugyanezt csináljuk a "kis kockákkal" (230-260-as sorok) is. A kockarajzoló függvény a program végén található (350-610-es sorok). Amikor befejeződik a kockák rajzolása, elkezdődik a forgatás, azaz a videolapok megjelenítése (270-310-es sorok). A nagy kockák rajzolása és a kis kockák rajzolása című részben megadott adatok átírásával megváltoztathatók a kockák méretei. Az A változóval jelezzük, hogy melyik kockáról van szó. Videolaponként mintegy 6,4 fokos az elforgatás, így a 14 lapon 90 fokkal fordulnak el a kockák. A videolapokat négyszer kell megjelenítenünk ahhoz, hogy a kockák egy teljes fordulatot tegyenek.
360 DEF RAJZOLAS 370 DIM I(4),C(4),Z(4) 380 FOR L=1 TO 14 390 IF A=1 THEN 400 LET M=15-L 410 SET £M:INK YELLOW 420 ELSE 430 LET M=L 440 SET £M:INK CYAN 450 END IF 460 DISPLAY £M:AT 12 FROM 1 TO 11 470 LET I(2)=(L-1)*(K/13.5) 480 LET I(1)=-1*(K-I(2)) 490 LET I(4)=-1*I(2) 500 LET I(3)=K-I(2) 510 FOR P=1 TO 4 520 LET Z(P)=300+I(P) 530 LET C(P)=R+(1+2*(P<=2))*SQR(Q*(1-(I(P)^2)/W)) 540 PLOT £M:Z(P),C(P);Z(P),C(P)+K 550 NEXT 560 PLOT £M:Z(1),C(1);Z(2),C(2); 570 PLOT £M:Z(3),C(3);Z(4),C(4);Z(1),C(1) 580 PLOT £M:Z(1),C(1)+K;Z(2),C(2)+K;Z(3),C(3)+K;Z(4),C(4)+K;Z(1),C(1)+K
590 DISPLAY £M:AT 1 FROM 1 TO 11 600 NEXT 610 END DEF

Mielőtt valaki hamar "hibázna"
A strukturális vagy moduláris programozás olyan programozási technika, amely részfeladatok megoldására szolgáló, Logikailag jól elkülöníthető programrészek - struktúrák (szerkezetek), eljárások, modulok, szubrutinok, függvények - használatán alapul. A BASIC nyelv hibájaként legtöbbször azt róják fel, hogy nem támogatja ezt a programozási módszert, és emiatt rossz programozási gyakorlat alakul ki azokban, akik ezen a nyelven nevelkednek. Mielőtt bárki elhamarkodottan véleményt alkotna erről, ajánlom, induljon ki abból, hogy a hiba nem a BASIC nyelvben keresendő. Meggyőződésem ugyanis:

• a programozás alapjainak elsajátítása, egy programozási nyelv és a számítógép megismerése kis, apró feladatok megoldásával kezdődik, amelyeket nem lehet, illetve nem érdemes modulokra szedni;
• bármely programozási nyelven lehet áttekinthetetlen, felesleges részleteket tartalmazó programokat írni. Ha egy programozási nyelv tanulásán, tanításán nem az utasítások halmazának megismerését, elsajátítását értjük, hanem a számítógépes problémamegoldást egy programozási nyelv segítségével, akkor ez a veszély nem áll fenn. Ebből következik persze az is, hogy csakis átgondolt, tudatos munkával lehet egy összetettebb feladatot hatékonyan megoldani;
• a BASIC nyelven írt programjainkban is használhatunk modulokat, azaz szubrutinokat. Ezek alkalmazása egy kicsit több figyelmet kíván, mint más programozási nyelveknél, de megoldható.

Az Enterprise BASIC nyelvében a szubrutinok és a függvények lesznek azok a modulok, amelyekből felépíthetjük programjainkat.

A szubrutinok
Két összetettebb, rokon feladat megoldásával mutatjuk be a szubrutinok, illetve a függvényblokkok - eljárásfüggvények - alkalmazását, működését. Tesszük ezt annak ellenére, hogy ezek alkalmazása az IS-BASIC-ban felesleges; hisz eljárásokat, függvényeket is használhatunk. Előbb a szubrutinokkal foglalkozhatunk, mert más BASIC nyelvekben csak ez a lehetőség adott

• A feladat: készítsünk programot, amivel a törtek szorzását gyakorolhatjuk hatjuk!
• A feladat elemzése. Azt bizonyára nem kell mondani, hogy ha papíron nem tudunk összeszorozni két törtet, akkor a számítógép számára sem tudjuk megfogalmazni, hogy hogyan csinálja. Az algoritmust hát ismernünk kell.

Milyen részekből áll össze a program?

1. Véletlenszámokkal előállítunk két törtet és azokat tört alakban megjelenítjük a képernyőn.
2. Kérjük az eredményt. Ezt is tört alakban.
3. Elvégezzük az összehasonlítást. A válasz akkor hibás, ha a gép által előállított és a válaszként begépelt tört egyszerűsített alakban nem azonos.

Most kell eldöntenünk, hogy mit tudjon egy szubrutin, mi legyen a kezdő sorszáma és milyen változókat használunk:

• VELSZAM2 szubrutin - két 10-nél kisebb pozitív egész véletlenszámot állít elő.
  • Kezdő sorszám: 400
  • Kimenő paraméterek: VP, VQ
    Ezek azok a változók, amelyeknek a szubrutin értékeket ad, azaz ezeknek az értékei adják a két véletlenszámot.
• TORTKI szubrutin - kiírja a törtet
  • Kezdo sorszám: 500
  • Bemenő paraméterek: MP - számláló, MQ - nevező, MS - sor, MO - oszlop
    Ezeknek a változóknak kell értéket adnunk, mielőtt a szubrutint hívnánk a GOSUB utasítással.
• TORTBE szubrutin
  • Kezdő sorszám: 600
  • Bemenő paraméterek: MS - sor, MO - oszlop
  • Kimenő paraméterek: BP - számláló, BQ - nevező
• LNKO szubrutin - két szám legnagyobb közös osztóját határozza meg
  • Bemenő paraméterek: A9, B9 - a két szám
  • Kimenő paraméter: A9 - a két szám legnagyobb közös osztója

A program megírása
Először megírjuk a szubrutinokat. A szubrutinok elé rövid kis főprogramot írunk, hogy kipróbálhassuk.
Nem biztos, hogy a program tervezésekor mindent figyelembe tudunk venni és mindenre, gondolunk. A szubrutinok megírásakor is merülnek fel újabb szempontok, amik módosíthatják eredeti elképzelésünket. Több feltételt legtöbbször csak a szubrutin kipróbálása után adhatunk meg. Például a TORTKI és a TORTBE szubrutinokban 1 <= MS <= 18; 1 <= MO <= 38 lehet. A feltételeket a szubrutinban is megadhatjuk. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a szubrutin alkalmazásakor nem kell a dokumentációk között keresgélni. Miután összeállítottuk a programot és az működik, ezeket a megjegyzéseket törölhetjük, hogy a program rövidebb legyen és gyorsabban fusson.
A bemenő paramétereket a szubrutinban is megvizsgálhatjuk. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a hibakeresés egyszerűbb lesz. Amennyiben nincs ellenőrzés, jobban kell támaszkodnunk a szubrutinok leírására. A szubrutinokat külön-külön is elkészíthetjük, azokat kimentés után MERGE paranccsal egymás után beolvashatjuk, és az így összeállt program elé beírjuk a főprogramot (20. példaprogram). A főprogram megírásakor arra ügyeljünk, hogy a szubrutinok hívása előtt a bemenő paramétereknek értéket kell adni. A szubrutin változóit a főprogramban nem tanácsos másra használni. Ezért választunk szokatlanabb neveket a szubrutin változóinak.

A függvények
Amint azt korábban már említettük, most csak a függvényblokkokról lesz szó. A függvényblokk olyan programrészlet, amelyik a DEF név (paraméterek) utasítással kezdődik és az END DEF utasítással végződik. Hívása a CALL név paraméterek utasítással lehetséges.
A 21. példaprogram függvényeit az előző program szubrutinjaiból készttettük. A név helyett, azaz a REM sorokba beírtuk a DEF, a RETURN helyére az END DEF utasításokat. A függvényeknél a sorszámoknak már nincs szerepük, azokat bárhol elhelyezhetjük a programban, a függvényeket nevükkel azonosítjuk. A DEF szó után adjuk meg a függvény nevét, amelyre a CALL utasítással hivatkozhatunk. A függvények kimenő paraméterei elé a REF szót kell írni. A paraméterek elnevezését több helyen megváltoztattuk, hogy bemutassuk a globális, azaz a programba bárhol, és a lokális, csak a függvényben használt változók közötti különbséget.
A globális változókat a főprogramban definiáljuk a LET, INPUT, READ, GET vagy a NUMERIC és a STRING utasításokkal. A lokális változókat a DEF utasításban kell megadni, és azokat csak a függvényen belül használhatjuk. A lokális változók a programban: MS, MO, KP, KQ, BP, BQ, A9, B9, D9.
A CALL utasításban fel kell sorolni a be- és kimenő paramétereit abban a sorrendben, ahogyan azok a DEF utasításban szerepelnek. Itt természetesen csak globális változókat használhatunk, hiszen a főprogramban adunk értékeket ezeknek a változóknak, és ott használjuk fel a függvények kimenő paramétereit is.
Lokális változót nem használhatunk ugyanabban a függvényben be- és kimenő paraméterként. Ezért kellett az LNKO függvényben a D9 változót beírni. A TORTBE függvény is eltér a szubrutinoktól. A program futtatásakor a kiegészítés miértjére is választ kapunk.

1 PROGRAM "Pelda-20.bas" 2 ! tortek szorzasa 10 TEXT 15 SET CHARACTER 128,0,0,0,0,255,0,0,0,0 20 GOSUB 400:REM-->TORT 25 LET SP=VP:LET SQ=VQ 30 LET MP=VP:LET MQ=VQ 35 LET MS=10:LET MO=4 40 GOSUB 500:REM-->TORT KI 45 PRINT AT MS+1,MO+2:" * " 50 LET MO=MO+4 55 GOSUB 400:REM-->TORT 60 LET SP=SP*VP:LET SQ=SQ*VQ 65 LET MP=VP:LET MQ=VQ 70 GOSUB 500:REM-->TORT KI 75 PRINT AT MS+1,MO+2:" = " 80 LET MO=MO+5 85 GOSUB 600:REM-->OSSZEG BE 90 LET A9=BP:LET B9=BQ 95 GOSUB 700:REM-->LNKO 100 LET BD=A9 105 LET A9=SP:LET B9=SQ 110 GOSUB 700:REM-->LNKO 115 LET SD=A9 120 ! 125 REM --- valasz vizsgalata --- 130 PRINT AT 16,5:CHR$(161) 135 IF SP/SD<>BP/BD OR SQ/SD<>BQ/BD THEN 140 PRINT AT 16,5:"Nem sikerult! Probald ujra!" 145 GOTO 85 150 END IF 155 IF BD=1 THEN 160 PRINT AT 16,5:"Helyes!" 165 END 170 END IF 175 PRINT AT 16,5:"Egyszerusitsd!" 180 PRINT AT MS+1,MO+3:"=" 185 LET MO=MO+5 190 GOTO 85 321 !----------------------------- 322 ! A program eddig tart 325 !----------------------------- 400 REM --- velszam2--- 410 RANDOMIZE 420 LET VP=RND(9)+1 430 LET VQ=RND(9)+1 440 RETURN 500 REM ---tortki--- 520 PRINT AT MS,MO:MP 530 PRINT AT MS+1,MO+1:CHR$(128) 540 PRINT AT MS+2,MO:MQ 550 RETURN 600 REM ---tortbe--- 610 PRINT AT MS+1,MO:CHR$(128);CHR$(128) 620 INPUT AT MS,MO,PROMPT "":BP 630 INPUT AT MS+2,MO,PROMPT "":BQ 640 RETURN 700 REM ---lnko--- 710 IF A9=B9 THEN 780 720 IF A9>B9 THEN 730 LET A9=A9-B9 740 ELSE 750 LET B9=B9-A9 760 END IF 770 GOTO 710 780 RETURN

1 PROGRAM "Pelda-21.bas" 10 ! Tortek osszegzese 20 TEXT 30 SET CHARACTER 128,0,0,0,0,255,0,0,0,0 40 NUMERIC P,Q,R,S,E,D 50 CALL VELSZAM2(P,Q) 60 LET SP=P:LET SQ=Q 70 LET I=10:LET J=4 80 CALL TORTKI(I,J,P,Q) 90 PRINT AT I+1,J+2:" + " 100 LET J=J+4 110 CALL VELSZAM2(P,Q) 120 LET SP=SP*Q+P*SQ:LET SQ=SQ*Q 130 CALL TORTKI(I,J,P,Q) 140 PRINT AT I+1,J+2:" = " 150 LET J=J+5:LET W=0:LET T=0 160 CALL TORTBE(I,J,R,S) 170 CALL LNKO(R,S,E) 180 CALL LNKO(SP,SQ,D) 185 ! ---valasz vizsgalata--- 190 PRINT AT 16,5:CHR$(161) 200 IF SP/D<>R/E OR SQ/D<>S/E THEN 210 PRINT AT 16,5:"Nem sikerult! Probald ujra!":LET W=1 220 GOTO 160 230 END IF 240 IF E=1 THEN 250 PRINT AT 16,5:"Helyes!" 260 END 270 END IF 280 PRINT AT 16,5:"Egyszerusitsd!" 290 PRINT AT I+1,J+3:"=" 300 LET J=J+5:LET T=1 310 GOTO 160 400 DEF VELSZAM2(REF P,REF Q) 410 RANDOMIZE 420 LET P=RND(9)+1 430 LET Q=RND(9)+1 440 END DEF 500 DEF TORTKI(MS,MO,KP,KQ) 520 PRINT AT MS,MO:KP 530 PRINT AT MS+1,MO+1:CHR$(128) 540 PRINT AT MS+2,MO:KQ 550 END DEF 600 DEF TORTBE(I,J,REF BP,REF BQ) 605 PRINT AT I+1,J:CHR$(128);CHR$(128) 610 IF W=0 OR T=0 THEN 615 INPUT AT I+2,J,PROMPT "":BQ 620 INPUT AT I,J,PROMPT "":BP 625 LET W=1 630 ELSE 635 INPUT AT I,J,PROMPT "":BP 640 INPUT AT I+2,J,PROMPT "":BQ 645 END IF 650 END DEF 700 DEF LNKO(A9,B9,REF D9) 710 DO UNTIL A9=B9 720 IF A9>B9 THEN 730 LET A9=A9-B9 740 ELSE 750 LET B9=B9-A9 760 END IF 770 LOOP 780 LET D9=A9 790 END DEF

Függvények függvényében
A beépített függvények számát tekintve nem lehet okunk panaszra. Az ábécé szerinti felsorolásuk a Felhasználói kézikönyv mellékletét képező Referencia kézikönyvben található. Mi most más rendezőelvet követünk. A függvényekből csoportokat alakítunk ki az egyszerűbb eligazodás kedvéért. A csoportosításunkon kívül természetesen más szempontok alapján is lehet osztályozni a függvényeket: ismerem - nem ismerem, már alkalmaztam - még nem alkalmaztam stb. Ezek a megkülönböztetések is segítségünkre lehetnek a tanulásban.

Karakterek, karakterláncok

Amikor a billentyűzeten begépelünk egy programot vagy egy programnak adatokat adunk meg, karakterekkel - betűkkel, számjegyekkel és írásjelekkel - kódoljuk a számítógépbe jutó információkat, mint ahogy a gép is így írja vissza azokat. A képernyőn karaktereket, karakterláncokat látunk. Természetesen az, hogy milyen az információ a képernyőn, és az, hogyan dolgozhatunk tovább, a programtól függ, a program pedig a programozótól. Attól, hogy milyen ügyesen kezeli a karakterekre, karakterláncokra vonatkozó utasításokat, függványeket. Készítsünk először egy számítógépes órát (27. lista)! A PRINT DATE$,TIME$ parancs kiadásával megtudhatjuk, milyen formában kell megadni a dátumot és az időt definiáló karakterláncot a DATE és a TIME utasításokkal. Nézzük végig azokat a műveleteket, amelyekkel kialakítjuk a bemenő adatokból a 300 és 310-es sorokban szereplő karakterláncokat! A beolvasott adatok helyességének vizsgálatával most nem foglalkozunk, ezt az olvasóra bízzuk. A POT függvényblokkban (260-as sor) az egyjegyű számok miatt teszünk a számok elé nullákat, az & művelettel. Összefűzzük a 00 és az X$ karakterláncokat. Végül az X$=X$(LEN(X$)-1:) utasítással az X$-ba az utolsó két számjegy kerül. A LEN függvény a karakterlánc hosszát adja meg, ezért az utolsó két karakter lesz az X$ új értéke; egy szeletet kivettünk a karakterláncból. A karakterláncok szeletelését legegyszerűbben a következő parancsokkal vizsgálhatjuk: A$="ABCDEFG" PRINT A$(2:4),A$(3),A$(2:),A$(:5) Az R$ karakterlánc-változóba egy vezérlőkaraktert tettünk, amelyiknek a kódszáma 161. Kiírásakor törlődik a sor, így nem marad "szemét" az új értékek megjelenésekor. Az idő és dátum kijelzésekor a T$ és D$ szeleteit írjuk ki, de úgy, hogy a számjegyekből álló karakterláncokat átalakítjuk számokká a VAL függvénnyel. Erre azért van szükség, hogy az elöl álló nullák ne jelenjenek meg a képernyőn. A programból az ENTER billentyű lenyomásával léphetünk ki. Ez is egy vezérlőkarakter, aminek kódszáma 13. Ezt vizsgáljuk a 400-as sorban. A Felhasználói kézikönyvben olvashatjuk, hogy a DATE$ nemcsak a hónapok napjainak számát, de a szóközöket is figyelembe veszi. A programmal könnyen megnézhetjük, hogy ez igaz-e. A program érvényességi körének kiterjesztését (az 1980 előtti évekre is legyen igaz) az olvasóra bízzuk.

100 PROGRAM "Pelda-27.bas" 110 ! ---ora--- 120 TEXT 130 STRING X$ 140 INPUT AT 6,14,PROMPT "Ev: ":E$ 150 INPUT AT 8,14,PROMPT "Ho: ":H$ 160 INPUT AT 10,14,PROMPT "Nap: ":N$ 170 INPUT AT 12,14,PROMPT "Ora: ":O$ 180 INPUT AT 14,14,PROMPT "Perc: ":P$ 190 INPUT AT 16,14,PROMPT "Masodperc:":M$ 210 CALL POT(H$,H$) 220 CALL POT(N$,N$) 230 CALL POT(O$,O$) 240 CALL POT(P$,P$) 250 CALL POT(M$,M$) 260 DEF POT(X$,REF X$) 270 LET X$="00"&X$:LET X$=X$(LEN(X$)-1:) 280 END DEF 290 REM ---datum, ido beallitas--- 300 DATE E$&H$&N$ 310 TIME O$&":"&P$&":"&M$ 320 REM ---ido kijelzes--- 330 TEXT :LET R$=CHR$(161) 340 LET T$=TIME$ 350 PRINT AT 6,10:"Ora: ";R$;VAL(T$(1:2)) 360 PRINT AT 8,10:"Perc: ";R$;VAL(T$(4:5)) 370 PRINT AT 10,10:"Masodperc:";R$;VAL(T$(7:)) 380 GET Q$ 390 IF Q$="" THEN 340 400 IF Q$=CHR$(13) THEN 480 410 REM ---datum kijekzes--- 420 TEXT :LET D$=DATE$ 430 PRINT AT 6,16:"Ev: ";R$;VAL(D$(1:4)) 440 PRINT AT 8,16:"Ho: ";R$;VAL(D$(5:6)) 450 PRINT AT 10,16:"Nap: ";R$;VAL(D$(7:)) 460 WAIT 5 470 GOTO 340 480 END

Kis helyen hosszabb szöveg megjelenítésére szolgál az úgynevezett ablak, ami ugyanúgy működik, mint a fényújság (28. példaprogram).

100 PROGRAM "Pelda-28.bas"
110 ! ---fenyujsag---
120 TEXT
140 INPUT AT 1,2,PROMPT "Szoveg: ":X$
145 LET X$=X$&"   ***   "
150 INPUT AT 6,2,PROMPT "Ablak hossza (max.38): ":N
155 IF N>38 THEN 150
160 IF LEN(X$)<N THEN
180 LET X$=X$(:N-LEN(X$))
190 END IF
200 PRINT AT 12,20-INT(N/2):X$(:N)
210 LET X$=X$(2:LEN(X$))&X$(1)
220 GET Q$
230 FOR T=1 TO 100
240 NEXT
250 IF Q$="" THEN 200
260 CLEAR SCREEN

Ennek alapötlete az, hogy a karakterlánc első n karakterét kiírjuk, ezután az első karaktert a karakterlánc végére tesszük. A szöveg vége és eleje közé elválasztónak berakunk három csillagot (145. sor).
A 29. programmal az ORD függvényt mutatjuk be, amivel a billentyűzettel és a botkormánnyal megadható karakterek kódját határozhatjuk meg. Gondoljunk azokra a karakterekre is, amelyeket két billentyű lenyomásával adhatunk meg (SHIFT, CTRL, ALT)!

100 PROGRAM "Pelda-29.bas"
110 TEXT :PRINT AT 2,8:"Nyomj le egy billentyut!"
130 LET Q$=INKEY$
140 IF Q$="" THEN 130
150 PRINT AT 10,16:"Karakter: ";CHR$(161);Q$
160 PRINT AT 12,16:"Kod: ";CHR$(161);ORD(Q$)
170 IF ORD(Q$)<>13 THEN 130

A kódokhoz tartozó karaktereket a 30. programmal írathatjuk ki, a CHR$ függvény alkalmazásával. A 150-es és a 170-es sorokkal IF utasításokat váltottunk ki. Ha a kifejezésben szereplő logikai kifejezés igaz, akkor annak értéke -1, egyébként 0.

100 PROGRAM "Pelda-30.bas"
110 TEXT :LET I=32
120 PRINT AT 22,6:"A botkormanyt le-fel mozgasd!"
130 GET Q$
140 IF Q$="" THEN 130
150 LET I=I-(ORD(Q$)=180 AND I<160)
160 LET I=I+(ORD(Q$)=176 AND I>32)
170 PRINT AT 12,8:CHR$(161);"Kod: ";I;TAB(20);"Karakter: ";CHR$(I)
180 GOTO 130

Dusza Árpád

SPOKE-SPEEK
Aki olyan programot szeretne írni, amely szöveges adatokat tárol (szótár, lexikon, adatnyilvántartás stb.), előbb-utóbb szűknek érzi az IS BASIC STRING utasításával lefoglalható tömbméretet. Mindent megpróbál, hogy minél több helyet biztosítson egyre szaporodó adatainak. A kézikönyv tanulmányozásakor felfigyel arra, hogy a gép alapkiépítésben 128 k-s, és kissé értetlenül rázza a fejét. Az ugye tény, hogy az IS BASIC is lefoglal egy kis helyet, s ha floppyt is csatlakoztatunk, ez a lefoglalt terület csak nő, noha nem végzetesen. Helyet foglal továbbá az interpreter, adminisztrációs célokra is. Ezt az INFO billentyű megnyomásakor tapasztalja. Nem érti azonban, hogy az IS BASIC miért csak 64 k-t kezel. Az IS BASIC végül is gondol ránk, s két kulcsszóval segít gondjainkon, hogy a még szabad 64 k-t is hasznosíthassuk. Ez a két kulcsszó a jól ismert POKE-PEEK testvére, egy S betűvel megtoldva. Mi a különbség a két POKE, illetve PEEK között?
A POKE-PEEK utasítás, az első (nevezzük elsőnek) 64k memóriába történő (0-255 nagyságú) számok beírására és kiolvasására ad lehetőséget, ami annyit jelent, hogy a 0. memóriacímtől a 65536. memóriacímig írhatunk, illetve olvashatunk. Ez formailag így néz ki:
POKE a,b illetve PEEK (a)
a = 0-65536
b = 0-255
A SPOKE-SPEEK utasítás a teljes 128k memória kezelését teszi lehetővé, azzal az apró nehezítéssel, hogy a szegmenskiosztást figyelembe kell venni. Az Enterprise 128 memóriája 8 db, egyenként 16 k-s (16384 bájtos) szegmensre van felosztva. A szegmensekre 0-255 értékű számmal hivatkozhatunk. A SPOKE formailag így használható:
SPOKE a,b,c illetve SPEEK (a,b)
A = a szegmens címe (0-255)
B = a szegmensen belüli memóriarekesz címe (0-16383)
C = a memóriában elhelyezendő szám (0-255)
Az első 8 szegmenst végignézhetjük az alábbi módon:

10 FOR I=0 TO 7
20 FOR II=0 TO 16383
30 PRINT SPEEK (I,II)
40 NEXT
50 NEXT

Elárulom, hogy nincs sok értelme, ugyanis azt láthatjuk csak, hogy telis-tele van írva mind a 8 szegmens, tehát végig kell nézni mind a 255 szegmenscímet. Erre azonban az alábbi kis program talán célszerűbb:

10 FOR I=0 TO 255
20 PRINT I, SPEEK (I,X)
30 NEXT

Ha az x értékét megváltoztatva többször futtatjuk a programot, akkor a következő megállapításra juthatunk. Az Enterprise nyolc használatos szegmense a 248, 249, 250, 251, 252, 253, 254, 255. Ezek szerint a szegmensek címei memóriabővítés esetén lefelé bővülnek Az IS BASIC a 248-251 szegmenstartományt használja. A számunkra lényeges plusz 64 k a 252-255-ös szegmenseken helyezkedik el. A lényeg, hogy rendelkezésre áll a szabad, "szűz" 64 k, valamint a kezeléséhez két utasítás. Hogyan használjuk? Segítségül még álljon itt egy mintaprobléma:
A 252-es szegmens 0. rekeszében szeretnénk tárolni például egy "A" betűt. Ez nem okozhat nagyobb fejtörést, mert tudjuk, hogy mindegyik karakterünk megfeleltethető egy, a 32-159 értékű számtartományba tartozó számmal. Ennek ismeretében pedig a megoldás:

SPOKE 252,0,ORD ("A")

Még egy megjegyzés. Ekkora tárterület kezelése már felveti egy fordító (compiler) szükségességét is. Hiszen aki megszerette a BASIC-programozást, az már csak a szerelem miatt sem mond le róla, noha tudja, hogy vannak sokkal hatékonyabb célnyelvek is.
Papp Miklós

Animációs boszorkánykodás
A személyi számítógépek egyik legvonzóbb "képessége" a nagyfelbontású grafikának az alkalmazási lehetősége. Egy szemléltető program, egy jelenség stimulációja a legegyszerűbb grafikával is többet mond, mint egy táblázat, számsor vagy szöveges információ. A játékprogramok többsége pedig el sem képzelhető grafika nélkül. A legnagyobb hatást természetesen a rajzok, ábrarészletek animációjával, rajzfilmszerű mozgatásával érhetjük el. Ha a megjelenítendő ábra egy periodikusan változó objektum (például egy lüktető szív a vérkörökkel vagy egy forgó kommutátoros motor), a képernyőn megelevenedő látvány magyarázó ereje igen nagy. Így nem csupán a felépítés, hanem a működés is szemléltethető. Ily módon a személyi számítógépek például az oktatástechnikában elérhetik az oktatófilmek, modellek hatékonyságát, sőt az egyéni hozzáférés és - interaktív kivitelnél - a beavatkozás (lassítás, leállítás, megfordítás, szöveges információ kérése az egyes fázisokban stb.) lehetősége révén minőségileg új szintet is jelenthetnek. Az elérhető látványosság révén természetesen bármilyen más programtípusnál is "megtérül" a befektetett többletenergia, ami géptípusonként igencsak eltérő lehet.
Az Enterprise 128 a hazánkban elterjedt személyi számítógépek között egyedülálló mértékben segíti az animációt. Sőt a hardver által lehetővé tett szolgáltatások nagy része BASIC-ből is elérhető. Ezen a géptípuson tisztán BASIC nyelven, viszonylag kis munkával írható olyan (vagy jobb) program, mint amilyen más típuson csak speciális alkalmazói szoftver (például C64, Giga Movie) vagy gépi kódú rutinok felhasználásával készíthető.
A folyamatos, vibrálásmentes mozgásérzet elérésének kulcsa:

• A látható képernyőn ne legyen nagyobb változás. Az egyes fázisok közötti átalakulás a háttérben, "láthatatlanul" menjen végbe!
• Az egyes fázisrajzok kellő gyakorisággal váltsák egymást! Elvileg másodpercenként legalább 16 képváltás szükséges a folytonosságérzethez.

Más rajzsorozatnál a 170-310-es sorok helyett építhető be a saját rutin vagy az azt hívó utasítás. Természetesen az előre-hátra pörgetés is fölösleges lehet. A DISPLAY utasítások AT utáni paraméterével adhatjuk meg, hogy a 10 sornyi grafikus ablak a képernyő hányadik sorától jelenjen meg. Ha az animált ablakot egy előre megrajzolt grafikus képernyő közepére "vetítjük", ügyes rajztechnikával elérhető, hogy a mozgó képrészletet alul-felül egy olyan álló háttér egészíti ki, mint amilyen például egy motor forgó- és állórésze.

ANIM.BAS, még egy példaprogram: POFA.BAS

Felföld József

Hívja önmagát!
A rekurzív programozásról, feladatmegoldásról sokszor és sokan beszélnek számítógépes berkekben. A szokványos BASIC nyelvjárósok alkalmatlanok vagy csak igen nagy megkötöttségekkel tesznek lehetővé olyan programozási fogásokat, amelyek legalábbis bemutatnák, illetve felhasználnák ezt a lehetőséget. Az Enterprise IS BASIC-je - talán már nem is BASIC - támogatja ezt a programozási technikát.
Mit is jelent az eljárás? A számítás, illetve az algoritmus során a program a legegyszerűbb esetig - az eredetig - visszalép, egyszerűsíti a feladatot, és onnan kezdi a megoldást. A kiindulási állapotig való visszalépéskor a részeredményeket vagy a feltételeket a számítógép tárolja. Minthogy esetenként a kiindulási feltételhez való visszalépéskor mindig ugyanannak a változónak adunk újabb és újabb értéket, és ezt az értéket csak egy bizonyos feltétel, meghívási mélységnél használja a program, ezért lokális változóként tároljuk. Az Enterprise képes erre (is)!

Egy kis botkormányosdi
Bár az EXOS hatékonyan támogatja mindhárom botkormány kezelését a §§JOY nevű speciális funkcióval (alfunkciókód: 9), alkalmanként jó lehet, ha a körülményes csatornakezelést megkerülve, közvetlenül a portokat írva-olvasva férhetünk hozzájuk. Mivel a belső botkormány szerves része a billentyűzetnek, úgy olvashatjuk le, mint bármelyik billentyűt. Más azonban a helyzet a külső botkormányokkal. Közvetlen elérésükről, ha jól tudom, nem jelent meg eddig semmi, még az EXOS leírásban sincs megemlítve. A CONTROL aljzatokba csatlakoztatott botkormányok leolvasásának előkészítése ugyanolyan, mint a billentyűzetleolvasásé: a 0B5H (181) port 0-3. bitjeibe kell írni OUT utasítással egy 0 és 9 közé eső értéket. Ha ez 0 és 4 között van, a CONTROL1 botkormányt, ha 5 és 9 között, akkor a CONTROL2-t fogjuk olvasni. A 0, illetve 5 esetében a tűzgomb felöl "érdeklődünk", 1 és 6 esetén a fel-, 2 és 7 esetén a le-helyzetről. 3 és 8 adja meg, hogy a botkormány balra van-e húzva és 4, illetve 9 azt, hogy jobbra-e. Ezt foglalja össze az alábbi kis táblázat:

Ilyen előkészítés után a 0B6H (182) port olvasása IN utasítással adja meg a kívánt információt. Ha a beolvasott port 0. bitje alacsony (0 értékű), akkor az azt jelenti, hogy a botkormány 0B5H porton beállított funkciója él. Vagyis, ha a 0B5H (181) portra előzőleg 2-t írtunk, a 0B6H (182) port 0. bitjének 0 értéke azt jelenti, hogy a CONTROL1-be csatlakoztatott botkormány lefelé van húzva. Ha a bit 1-es értékű, akkor a botkormány ebben az irányban nyugalomban van.
Ha a botkormány összes jellemzőjére rá akarunk kérdezni, a 0B5H portra sorban ki kell írni a 0-4, illetve az 5-9 értékeket például egy ciklussal, vagy minden kiírás után le kell olvasni a 0B6H port 0. bitjét. a gépi kódú lista az elmondottakat szemlélteti. Egyébként a program nem más, mint a §§JOY speciális funkciót megvalósító rutin részlete a ROM-ban.
A rutin kezdete (RD JOY címke értéke) az angol gépeken a 00:EFD7H címen van (0. szegmens, 61399); kétnyelvű gépeken két példányban található meg: először az előbbi címen, másodszor a bővítő szegmens 0E3DEH címén (58334). Az, hogy a bővítő szegmens hányas számot visel, az eltérő hardvermegoldások miatt gépenként különböző. Eddigi tapasztalataim szerint vagy 4 vagy 5. Hogy a kettő közül melyik, azt úgy lehet eldönteni, hogy kiolvassuk, mondjuk PEEK utasítással a 00C5H (179) abszolút című bájt tartalmát. Ha ennek értéke 4, akkor a bővítő szegmens száma a gépünkön 5, illetve fordítva.

A dumpban minden érték hexadecimális számként értendő:
0D FA NL NH 06 05 28 01 48 79 0C D3 B5 DB B6 1F 3F CB 12 10 F4 4A AF C9.

Racskó Tamás

Kalandozások a karaktermemóriában Ahogyan a láthatatlanság elbűvöli fantáziánkat, úgy valamit láthatóvá tenni, szintén izgalmas. Különösen a számítógépen. Tegyük hát "láthatóvá" az EP128 karakter RAM-ját, hogy érthetőbbé váljon a karaktermemória felépítése. Az EP128-nak alaphelyzetben 128-féle megjeleníthető karaktere (ASCII kód 32-159) van. Az 1-31 kódok a különböző vezérlő, azaz meg nem jeleníthető karaktereknek vannak fenntartva. Hogyan alakul ki a képernyőn egy karakter képe? A karakterek egy 9 x 8-as ponthálózatban jelenítődnek meg, 9 bájt 8-8 bitje segítségével. Azok a bitek, melyeknek értéke 1, tinta-, a 0 értékűek pedig papírszínűek lesznek. A 128 darabos karakterkészlet képét ekképpen meghatározó bájtok a karakter ROM-ban vannak, ahonnan a számítógép bekapcsolásakor az, operációs rendszer átmásolja a RAM-ba. Így az E-128 eleve lehetővé teszi a karakterátdefiniálást a felhasználó számára, ellentétben például a C64-gyel. Egy-egy karakter megjelenítésekor az operációs rendszer a karakter RAM-ból átmásolja a megfelelő 9 bájtot a képernyő-memória megfelelő helyére. A karakter RAM az alapkiépítettségű E128-ban a 46208-as címen kezdődik, és értelemszerűen 128 x 9 bájt a mérete. A karakterek képét hordozó bájtok elhelyezkedését a RAM-ban a jobb oldali ábra mutatja. A jelölések, például az "ASCII 66/3" azt jelenti, hogy a 46530-as memóriacímen a "B" karaktert reprezentáló kilenc bájtból a harmadikat találjuk. A karakter RAM tartalmát az alábbi programmal (CHAR.BAS) kinagyítva" meg is jeleníthetjük, miáltal láthatóvá válik, hogy az egyes karakterek valójában hogyan is helyezkednek el a 9 x 8-as ponthálózatban. Ez hasznos lehet egyrészt a karakterek átdefiniálásánál, az új karakterek képének megtervezésekor, másrészt az egyéni érdeklődőknek is. A program a karakter kinagyított képén kívül kiírja a karakternek a memóriában elfoglalt sorszámát, az ASCII kódját (az utóbbi két adat az ábrából következően 32-127-ig megegyezik), továbbá magát a karaktert, szokásos méretben, valamint a kinagyított karakterrészletet tároló memória címét és annak tartalmát. Losonczi János CHAR.BAS

EXOS gyakorlatok
Az első feladat: grafikus lapok görgetése jobbra. Ha az Enterprise-on általunk definiált videolap kezdőcímére vagyunk kíváncsiak, az első pillanatban nehéznek tűnő feladat előtt állunk. Az EP ugyanis minden csatornapuffer létrehozásával, illetve megszüntetésével járó utasítás után mozgatja a RAM megfelelő területeit. Rendelkezésünkre áll egy gépi kódban alkalmazható ún. EXOS-funkcióhívás (1. lista), de ezt csak gyakorlott programozóknak ajánlatos alkalmazniuk. Én a kezdők számára is könnyen érthető BASIC programot mutatok be (2. lista).
A program megértését néhány mondatos magyarázattal szeretném elősegíteni. Az EP 255. lapján helyezkedik el a rendszerszegmens. Itt található az LP_POINTER nevű változó a 49140-49141-es címen. Az itt kiolvasható érték a Video Sorparaméter Tábla Z80-as kezdőcíme. Mi az a sorparamétertábla? A képernyő minden egyes sorához tartozik egy-egy 16 bájt hosszú adattábla, amely az adott sor videojellemzőire vonatkozóan tartalmaz adatokat (például videomód, video színmód, a margók értékei, palettaszínek stb.). Közöttük szerepel az adott sor bal felső bájtjának kezdőcíme is. Ezt az értéket a 16-os egységen belül az 5-6. bájt adja meg. Figyelem! A 16-os egységek közül az első a STATUS sor paramétereit tartalmazza. Tehát az LP-POINTER által megadott értékhez 20-at hozzáadva találjuk meg a legelső sor kezdő bájtjának alsó, és 21-et hozzáadva a felső helyiértékű cím értékét (lásd az ábrát).
Külön magyarázatra szorul a program 250-es sora. Az EP FC-től FF-ig terjedő RAM-szegmensét VIDEORAM-nak nevezzük. Ezt a Nick chip közvetlenül címezi, függetlenül attól, hogy be vannak-e lapozva a Z80-as lapszegmensek valamelyikére. Mivel az előző sorban kapott "CÍM" nevű változó a 255. RAM-szegmensre mutat, de ez a második Z80 lapszegmensre van belapozva, értékéből egy szegmensnyit, azaz 16384-et le kell vonnunk. Ekkor kapjuk a tényleges Z80-as címet.
Futtassuk le a begépelt programot! Ha figyelmesen szemléljük, észrevehetjük, hogy nem pixel-scrollt látunk, hanem bájtonkénti léptetéssel van dolgunk. Ennek magyarázatát az adja, hogy az egy bájttal megjeleníthető négy képernyőpixel színe a bájton belül kevert sorrendben van kódolva, így bitenkénti léptetésnél gördülő színkavalkádban lenne részünk.
Most javítsuk át a 110-es sorban található 36h értéket 77h-ra. Futtatáskor azt tapasztaljuk, hogy az ablak jobb oldalán kilépő karakterek a bal oldalon újra megjelennek.
Az EP ATTRIBUTUM-videolapja hasonlít leginkább a Spectrum képernyőkezelésének elvéhez. Itt is külön tárolódik az ún. bittérkép és külön az egyes bájtokhoz tartozó PAPER és INK színérték. A 3. lista tartalmazza az ATTR-videolap görgetését. Itt már lehetőség nyílt a bitenkénti léptetésre. Figyelem! ATTR-videolapok esetén a sorparaméter-tábla 16-os egységeiben a bittérkép kezdőcíme a 7-8. bájt. Ezért a megváltozott érték a program 220-as sorában. Az eltolási érték 22, illetve 23 lett. Ennél a video-módnál is lehetőségünk van egy pici változtatással más eredmény elérésére.
Írjuk át ennek a programnak is a 110-es sorában két bájt értékét. Legyen F0h helyett 08h, CB,1Eh helyett CB,3Eh. Ezzel elértük, hogy futtatáskor karakterhelyen belül gördül ki a képernyőtartalom.
A két gépi kódú rutint bármilyen méretű videolapra alkalmazhatjuk a listákon jelzett változók átírása után.

SCROLL.BAS; ATTR.BAS

Szaniszló Zoltán

Mankó a gépi kódhoz

A mellékelt program segítséget nyújt azoknak az Enterprise tulajdonosoknak, akik most kezdenek a BASIC nyelv után a gépi kódú programozással foglalkozni. A programmal különböző (bináris, decimális, hexadecimális) számrendszerek közötti átváltást lehet elvégezni táblázatos formában és kinyomtatni. Ez kezdőknek komoly segítséget jelenthet.

Boros József

NUMCONV.BAS

Fej vagy írás
A közismert éremmel játszott szerencsejátékot szimulálja Vicsotka Gyula olvasónk programja. A játék lényege, hogy előre meghatározott téttel játszva az a játékos nyer, aki eltalálja, hogy a feldobott érme melyik oldalára esik. A programmal kitűnően érvényesülnek a gép animációs lehetőségei. Jó szerencsét!

ERME.BAS

Csipkés RND

Az alábbi kis program az RND (végtelenszám-generáló függvény) segítségével "csipkét" rajzol a képernyőre. A program a szinusz, koszinusz és a PI (3,14...) segítségével felrajzol egy vonalakból álló, kör alakú mintázatot. A FOR-NEXT cikluson belül definiált x és y értékek csak abban térnek el az xx és yy értékektől, hogy az e értékkel, azaz e*PI / lépésközzel előbbre halad a "körpályán". A PLOT x,y;xx,yy egy egyenest rajzol, és a csipke így alakul ki, a vonal elfordulásával. Érdemes a programon belül az értékeket megváltoztatni, kísérletezni, mert így a program megértése könnyebbé válik és új, talán érdekesebb csipkék is kialakulhatnak. Például x=a+b*cos(i) esetében, ahol a = a kör középpontja, b = a kör sugara. Az x-en és az xx-en belül a b-t, azaz a sugarat azonos mértékben megváltoztatva, ellipszist kapunk. Papp Miklós CSIPKE.BAS

1 PROGRAM "Csipke.bas" 5 RANDOMIZE 10 GRAPHICS HIRES 4 15 SET INK 3 16 FOR C=1 TO 2 20 LET SZ=INT(10+RND*40) 30 LET E=INT(20+RND*35) 70 FOR I=0 TO PI*2 STEP PI/SZ 80 LET X=600+350*COS(I) 85 LET XX=600+350*COS(I+E*PI/SZ) 90 LET Y=350+350*SIN(I) 95 LET YY=350+350*SIN(I+E*PI/SZ) 110 PLOT X,Y;XX,YY 120 NEXT 130 NEXT

Mi a manó?

1988 Augusztus

A Centrum Áruházakban Enterprise lemezmeghajtó csatlakozó / kontroller kapható. Az eredeti angol csatlakozóból ötszáz darab érkezett, de ha igény lesz rá, importálnak még többet is, illetve megindítják a magyarországi gyártását.

1988 Szeptember

Enterprise tervek. Pásztor Tamás, a Centrum Áruházak Vállalat márkamenedzsere nyilatkozott az Enterprise gépekkel kapcsolatos tervekről. Pontos időpontokat nem tudunk közölni, de nagy valószínűséggel az év végéig kapható lesz a turbo Enterprise, ami Z80/B processzort tartalmaz. Ennek órajele 6.0 MHz. A gép ezzel jelentős mértékben felgyorsul. Akinek régebbi típusa van, annak sincs oka elkeseredésre, mert gépét a Professional szerviz megrendelésre átalakítja.
Szintén Pásztor Tamás mondta el, hogy tervezik az Enterprise Plus változatot is, amely hatvan új BASIC utasítással bővül. A tervek szerint ebbe a gépbe beépítik a magyar ékezetes szövegszerkesztőt is.

1988 Október

Lemezmeghajtó. A Videoton által a TVC-hez gyártott meghajtók kitűnően használhatók az Enterprise-hoz is, csak egy kis átalakítás szükségeltetik. Az interfész bemenete pontosan fordítva van az Enterprise kontrolleréhez képest. Nem tehetünk mást, mint, hogy a csatlakozást gátló illesztőt lereszeljük. Ezt egyébként nem tanácsos megtenni, de ezúttal ez az egyetlen és biztos megoldás.

Fölös kontroller. A Videoton által gyártott lemezmeghajtókhoz a cásárlóknak meg kell vennie a TVC-kontrollert is, akár akarja, akár nem. Ez az Enterprise tulajdonosoknak felesleges kiadás, a TVC tulajdonosoknál pedig előfordulhat, hogy csak kontrollerre lenne szükségük. A Centrum megígérte, hogy tárgyal a szállítóval a kontroller és a lemezmeghajtó szétválasztásáról.

1988 November

Fölös kontroller továbbra is. A Centrum és a Videoton nem tudott megegyezni abban, hogyan bontsák meg a lemezmeghajtó egységcsomagját. Jelenleg az az Enterprise-tulajdonos, aki Videoton lemezmeghajtót vásárol, kénytelen gazdagodni egy TVC kontrollerrel és szegényedni pár ezer forinttal. A Centrum a sikertelen tárgyalás ellenére is három budapesti márkaboltjában szétválasztja a kényszerű árukapcsolást.

Számítógép OTP-hitelre. Magyarországon először kapható számítógép OTP-hitelre a Centrum új akciója révén. Így 3900 forint előleg befizetésével azok a gépkedvelők is hozzájuthatnak az Enterprisehoz, akiknek az amúgy nem magas gépár is megterhelő lenne.

Enterprise közületnek. A profi felhasználók is jól alkalmazhatják az Enterprise-t kisegítő gépként. Emellett szólnak az alábbi lehetőségek:

• Harminckét gép átalakítás nélkül hálózatba köthető.
• A gép MS-DOS adatkompatibilis és Commodore lemezt is tud olvasni. Így azok a cégek, amelyek C64-ről akarnak IBM kompatibilis gépre átállni, a meglévő adataikat az Enterprise segítségével megmenthetik.
• CP/M operációs rendszer alatt futó programok alkalmasak egyéni feladatok megoldására, amik aztán átvihetők nagygépre is.
• A PS/2-re átálló cégek a különböző méretű lemezeiket konvertálhatják az Enterprise-al.

A közületi alkalmazás nem megy a lakossági ellátás rovására, mert gép van elég. A programfejlesztés azonban valószínűleg fellendül.

Hardverfilozófia. Az Enterprise gépekhez árusított hardverkiegészítők ára a Centrumnál eleve tartalmazza a géphez illesztés költségét. A vásárlási blokk bemutatása után a szerviz díjtalanul elvégzi az átalakítást.

Programkazetta-kölcsönzés. Hasonlóan a videokazettához, várhatóan programkazetták is kölcsönözhetők lesznek. A Centrum és az "A" Stúdió karácsonyra tervezi az új szolgáltatás megkezdését. Akinek a kazettán lévő szoftver megtetszik, kedvezményes áron meg is vásárolhatja.

1988 December

Fórum az Enterprise-ról. A Centrum Áruházak Vállalat és a Mikroszámítógép Magazin szervezésében fórum lesz az Enterprise géppel kapcsolatban. A feltett kérdésekre a Centrum, az "A" Stúdió, a Novotrade, a Professional Szerviz és az Enterprise cég NSZK-beli képviselői válaszolnak. A kérdéseket írásban a szerkesztőségünkbe várjuk, de a helyszínen is feltehetik. A fórum helyéről és időpontjáról a napilapokban jelenik meg tájékoztatás.

Enterprise összeszerelés Magyarországon? H. M. Windisch, az Enterprise Computer GmbH igazgatója elmondta, hogy magyarországi panelgyártást illetve összeszerelést terveznek. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak, de igen pozitívan ítélik meg a lehetőséget. Típusváltozást is terveznek az új Enterprise-gép standard DIN-szabvány csatlakozókkal szerelnék. A konstrukciót is modernizálnák, a gép gyorsabb lesz, tárkapacitását bővítik és önálló külső tasztatúra is csatlakoztatható hozzá. Így például az IBM PC-billentyűzet is. A jelenlegi elképzelések szerint az új gép olcsóbb lesz.

Enterprise a Szovjetunióban. Az Enterprise GmbH tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval. A várható igény 100 000 db / év. A Szovjetunióba szánt gépek nyomtatott áramkörű kártyáit egyelőre Magyarországon kívánják gyártani. Ebben az ügyben is bíztató tárgyalásokat folytatnak.

Enterprise PC. Az Enterprise cég PC-ket fog gyártani, ezek kompatibilisek lesznek a jelenleg kapható gépekkel. Az új Enterprise PC a jövő év első negyedében jelenik meg az NSZK piacon. Az Enterprise céggel megállapodtunk abban, hogy magazinunk részére folyamatosan kis híreket és anyagokat küld. Az általuk kiadott Enternews című kiadványból bármelyik cikket átvehetjük. A hozzánk érkezett olvasói leveleket is szívesen megválaszolják. Lapunk olvasói várhatóan kedvezményt is kapnak az Enterprise cég müncheni irodájában.

1989 Január

A német nyelvű gépen lehetőség van a grafika tárolására a :VSAVE és a :VLOAD utasítás illetve parancs segítségével. A :VSAVE paranccsal kazettára vagy lemezre kimenthetjük az általunk megnyitott grafikus csatorna tartalmát. Parancsmódban ez a következőképpen történik:

:VSAVE#[csat.sz.]:"[eszköz]:[adatnév]"

A csatornaszámhoz az általunk megnyitott videocsatorna számát kell beírni. Az eszköz helyére az adatrögzítő típusát, amelyen tárolni akarunk (TAPE: vagy A:). Az adatnév megengedett hosszúságú karakterlánc lehet.
Ha BASIC programból utasításként adjuk ki, akkor a szintaktikája a következőképpen alakul:

EXT "VSAVE#[csat.sz.]:""[eszköz]:[adatnév]"""

Figyelembe kell venni, hogy a VSAVE paranccsal csak a grafikát tárolhatjuk, a kiválasztott színeket nem. A tárolt grafikát a VLOAD paranccsal tölthetjük be a tetszőlegesen megnyitott videolapra. Természetesen csak a kép tartalmát kapjuk vissza, a színeket újra be kell állítani a BASIC programból. A szintaktikája megegyezik a VSAVE paranccsal illetve utasítással.

1989 Február

Enterprise panaszok. Wágner Miklós budapesti olvasónk többek között a következőket panaszolja. A Spectrum-emulátort és a lemezmeghajtót nem lehet egyszerre használni, így választás elé kerül, hogy melyiket csatlakoztassa. Hasonló válaszút elé állították szerinte a felhasználót a kapható programokkal is. Ugyanis, ha a géphez csatlakozókártyát illesztünk, akkor a kazettán levő programokat nem lehet használni. Az első fájl betöltése után a gép lemezről akar tovább tölteni, és mivel ez nem sikerül neki, leáll. Ha a programot átmásolja lemezre, a betöltésnél az első fájl után szintén leáll a gép, mivel a periféria más-más hosszúságú fájlnevet fogad el, és így a rövidebb néven a gép megint csak nem találja a folytatást. Ezek után szerinte a következő lehetőségek közül választhat:
- Szükség szerint fel-le szereli a csatlakozókártyát, várva, hogy a csatlakozó meddig bírja.
- Addig megy, amíg a lemezre átírt programokat nem tudja lemásolni.
- Megfogadja a Novotrade Rt. eddig ki nem mondott tanácsát: aki annyira nem ért a számítógéphez, hogy egy nyavalyás játékprogramot sem tud átírni, az maradjon meg a Commodore-jánál.
Olvasónk panaszait azért tesszük közzé, hogy hátha valaki praktikus, könnyen megvalósítható tanáccsal segíteni tud neki.

1989 Március

Újabb Enterprise-titok. A gép forgalmazása körüli rejtélyek újabb adalékkal gyarapodtak. A Novotrade 2C számítástechnikai áruházában az Enterprise 128 tizenegyezer-kilencszáz forintért kapható. OTP-hitelre ugyan nem vásárolható, de a hétezer forinttal alacsonyabb ár felbolygatta a piacot. Hogyan lehetséges ez az alacsony ár és hogyan adhatnak rá jótállást, amikor a Professional szervizzel a Centrum kötött szerződést? - Ez titok. Igaz, Rényi Gábor vezérigazgató a vele korábban készített interjúban kijelentette: egy cég üzletpolitikája nem tartozik a nyilvánosságra.

Zzzzip competition. Az Enterprise BASIC Compiler minden rég elfeledett, a fiókok mélyén porosodó, lassúságuk miatt mellőzött programot újjávarázsol.
Szerkesztőségünk az "a" STUDIO-val karöltve felajánl száz darab mintapéldányt ebből a szinte nélkülözhetetlen programcsomagból, azoknak a lelkes programalkotóknak, akik részt vesznek játékos pályázatunkon. Eszerint: készítsen BASIC nyelvű játék- vagy demo-programot és ne zavarja, hogy lassú. Ahhoz, hogy minél előbb Zzzzip-tulajdonos lehessen, programját kazettán rövid leírással, valamint neve és pontos lakcíme feltüntetésével küldje el a szerkesztőségünk címére: Mikroszámítógép Magazin 1371 Budapest Pf. 433. A programokat a Magazin szakmai zsűrije értékeli és a legsikeresebb pályaművek felkerülnek a Zzzip toplistájára, amit az Enterprise rovat rendszeresen közöl majd.

Racskó Tamás lelkes olvasónk küldött néhány tanácsot az Enterprise-tulajdonosoknak. A kétnyelvű gépeken van egy nem ismertetett EXOS-változó, a kódja 90h (144). Értéke 0, ha német, 255, ha angol módban van a gép.
Az EXOS-leírás nem ismerteti, hogyan kell saját editorcsatornát definiálni. Csatornamegnyitásként a VID EDIT (1Dh = 29) EXOS-változóba egy létező videocsatorna kódját kell írni. Ennek természetesen szöveges lapnak kell lennie. Az X irányú méret legalább 4, az Y méret legalább 3 karakternyi legyen. A KEY EDIT? (1Eh=30) változónak a billentyűzetcsatorna kódját kell tartalmaznia. A BUF EDIT (1Fh=31) változót szükség szerint be kell állítani, aminek maximális értéke 63 lehet. Ha ennél nagyobb értéket írunk bele, nem lesz hibajelzés, a rendszer csak az alsó 7 bitet veszi figyelembe (modulo 64). Ezután megnyithatjuk az editorcsatornát. Ha a csatornakód nem 0, akkor nem íródik ki promt a bemenetnél, de helyettesíthetjük az editorcsatornára író PRINT vagy PRINT AT utasítással, majd közvetlenül utána egy INPUT-tal. A hatás ugyanaz.

1989 Április

Magyarország = Budapest. Sok panaszos levelet kapunk vidéki Enterprise-tulajdonosoktól, hogy nem jutnak hozzá helybéli áruházakban programokhoz, szakirodalomhoz és kiegészítőkhöz. Sajnos saját országjáró körutainkon ugyanezt tapasztaltuk. Nincs jó hírünk sem, mivel részben a vidéki áruházak felkészületlensége (a szakértelem hiánya), részben az elmúlt évben kialakult Centrum-Novotrade viszály miatt sem, illetve csak nagyon mérsékelten rendelnek számítástechnikai eszközöket. A kialakult helyzettel ugyan egyáltalán nem értünk egyet, azonban csak azt tanácsolhatjuk az Enterprise-osoknak, hogyha biztosra akarnak menni, a kijelölt márkaáruházakat keressék fel. Ezek Budapesten vannak! Emiatt a vidékieknek sajnos utazniuk kell. A szakosodott üzletek a következők: az úttörő, az Otthon, a Kispesti és a Novotrade 2C Áruház. Nagyon nem örülünk annak, hogy e remek és olcsó gép körül újabb vihar dúl.

Monogram. Írjunk az ST FLAG rendszerváltozóba (1Ah = 26) 42-t. Érdekes dolog történik. Az állapotsorban a ROM programok íróinak monogramjai jelennek meg.

1989 Május

Kövér Gábor, a miskolci Enterprise klub tagja a következőkre hívja fel a géptulajdonosok figyelmét: A SIMON vagy ASMON használatakor a RESET gomb megnyomása esetén az editorban lévő forrásszöveg elveszni látszik ugyan, de nem törlődik ki. Igaz, az assembler változói átíródnak. A 0271h-72h címeken tárolódik az editor-puffer kezdőcíme, ami általában 0801h. Innen D paranccsal kilistázva a memória tartalmát, megállapíthatjuk az elveszettnek vélt szöveg végcímét. Ezután az utolsó bájt tartalmát be kell írni a 0273h, illetve a 0289h-8Ah címekre, ezenkívül egy ennél eggyel nagyobb értéket a 0279h-7Ah címre. Mivel az assembler a szövegünk első bájtját kinullázta, ennek eredeti értékét is vissza kell állítani. Így visszakapjuk kényszerűségből elveszett assembly progamunkat.

Nyomtatás. Racskó Tamás, aki a szegedi Enterprise klub tagja, az RPR 210-01 típusú nyomtatóval szerzett tapasztalatát osztja meg olvasóinkkal: bár az EXOS-leírás szerint a gép a nyomtató betöltésénél a printer aljzaton '/ready' jelölést alkalmaz, azaz egy negatív szintű jelet, a nyomtató nem működik. A ROM listát tanulmányozva láthatjuk, hogy ezt a jelet az Enterprise az adat kiküldése után vizsgálja. Ezek szerint a '/ack' (acknowledge) jelet vár a nyomtatótól, de az én gépemen csak a 'busy' jel betöltése után működött helyesen.

1989 Július

Olvasóink leveleiből megtudtuk, hogy a szegedi Centrum Áruházban több Enterprise gépet is eladtak 2.0 verziószámú BASIC cartridge-dzsel. Elképzelhető, hogy ez más áruházban is így volt, vagyis hogy erre nem hívták fel a vásárlók figyelmét. A gépkönyv, amit a géphez mellékeltek, a 2.1 verziót tartalmazza. Ezért az újdonsült géptulajdonosok meglepődtek, amikor a "BASIC nyomozás" során a következőkre derült fény. A 2.0 verzió ismeri ugyan a CALL-függvényhívást, de nem tudja értelmezni, ha gépi kódú program részére helyet foglalunk az ALLOCATE paranccsal. Együtt a kettő nem alkalmazható. Így - többek között - nem működik a fejbeállító program sem. Ilyenkor "A változónak nincs értéke" hibaüzenetet kapjuk azokra a sorokra, amelyekben a CALL hívás szerepel.
A sztringeket is kényesebben kezeli ez a változat. Például a 2.0 verzió csak az alábbiak szerint megírt sorokat fogadja el:

100 LET AS$= "PRINTER"
110 PRINT A$(3:7)

A 2.1 verzió ezzel szemben a következőket is elfogadja:

100 LET A$="PRINTER"
110 PRINT A$(3:)

Szegedi olvasóinknak ez sajnos csak három hónap után tűnt fel, de akkor már a gépeket nem cserélték ki. Elkeseredésükben a szegedi Professional Szervizhez fordultak. Ott nagy segítőkészséggel találkoztak: kaptak új, 2.1 verziójú BASIC kártyákat. Bár a szerviz dolgozói hasonló esettel eddig nem találkoztak, azért elképzelhetőnek tartják, hogy nemcsak ezeket a gépeket adták el 2.0 verziószámú BASIC-kel. Ezért javasoljuk, hogy akik még nem próbálták ki, most gépeljék be a HELP parancsot, és így győződjenek meg a BASIC kártyájuk verziószámáról. Sok rejtélyes gondnak elejét vehetik ezzel. Egyúttal tolmácsoljuk a szegedi Professional Szerviz dolgozóinak olvasóink köszönetét.

1989 Szeptember

A Centrum Áruházakban 498 forintos áron megjelent a Quelle katalógusban is fellelhető TV-Computer átkapcsoló szerkezet. Ez az eszköz lehetőséget nyújt a hazai számítógépet használók népes táborának arra, hogy a tévékészüléket, illetve számítógépet úgy használhassa, hogy a csatlakozókábeleket ne kelljen minduntalan ki-be húzogatni a tévékészülékből. A 75 ohmos antennakábelt kell bedugni a TV feliratú csatlakozórészbe, a szabadon maradó, Computer feliratú aljzatba pedig számítógépünk RF antennacsatlakozóját kell bedugni. A kis doboz saját antennacsatlakozóját ezután biztonságosan dughatjuk be a tévékészülékünk antennabemenetébe. Hasznos dolog, hogy a négy színben forgalomba hozott átkapcsoló felragasztható a bútor oldalfalára.

Kedvező fogadtatásra talált az úttörő Áruházban a Public Domain kazetták másolása (az ott megvásárolt kazetták B oldalára ingyen másolják a programot). Az eddig így eladott kazetták száma megközelíti az ezret. A sikeren felbuzdulva rövidesen Miskolcon, Szegeden és Győrött is megteremtik a lehetőséget a Public Domain kazetták másolására.

A Kerminél, a MEEI-nél és a Postánál már vizsgálják a 180 kbájt kapacitású hajlékonylemez-meghajtót, amelyet a Novotrade szándékozik forgalmazni.

A Novotrade Rt. és a Centrum Áruházak különválása óta a Novotrade két új programmal, a Centrum pedig tíz újabb játékkal jelentkezett a hazai Enterprise-piacon.

Meg nem erősített hírek szerint újabb 2000 darab Enterprise 128K jelű számítógép érkezik az országba, de az importőr nem a Novotrade Rt. Ugyanakkor 4000 darab EP-64K jelű gép hamarosan behajózik Egyiptomba.

1989 Október

Egyre több a panasz, hogy a tápegység csatlakozó végének ki-be húzogatása miatt (néhány program RESET gombbal nem törölhető ki, például a Heathrow ATC.) a tartólamella meglágyul, és ilyenkor már gyakorivá válik az érintkezési hiba. A. csere, illetve javítás is csak egy ideig oldja meg a problémát. Javasoljuk, használják a tápegység feszültségének ki/be kapcsolóját, egy japán alkatrészekből összeállított, piros. LED kijelzővel ellátott olyan mikrokapcsolót, amely nemcsak az Enterprise gépekhez, hanem. a Sirnclair gépek számos típusához is jó. Ára 768 forint.

Hamarosan befejeződnék a tárgyalások az EP Márkaszerviz és a Centrum Nagyker között, aminek eredményeképpen várhatóan a Centrum Flórián Áruházban (csak itt!) számítógépalkatrész-részleg nyílik a műszaki osztály keretén belül. Eldöntésre vár, hogy az EP-alkatrészek, közül melyeket forgalmazzák, és még azt sem tisztázták, hogy az EP-n kívül lesz-e alkatrész más - például TVC - számítógépekhez is.

Az egyre erősödő dollárárfolyam miatt egyre kevesebb az esély arra, hogy a már katalógusunkban is meghirdetett DYRAS Boostert, az "aktív mini hangdobozt" és a CUMANA mono, illetve dual shasse-t tápegységgel importálhassuk - hangzott az egyik legfrissebb információ a Centrum Nagykerből.

Elfogyott és -már csak az áruházakban kapható az eredeti Enterprise eredeti gyártmányú EX-DOS lemezvezérlő kártyája.

A forgalmazótól kapott információ szerint az RF hangmodulátorból a készletnek több mint a felét eladták már. Ez a kis berendezés, amelyet a márkaszervizek szerelnek bele a számítógépbe, arra szolgál, hogy a tévékészüléken hallgathassuk az Enterprise számítógép hangját. A berendezés ára szereléssel együtt 998 forint.

1989 November

Az "a" Stúdióval közösen meghirdetett ZZZIP pályázatunk továbbra is érvényben van. Számos érdekes játékprogramot kaptunk, tulajdonosaikat ZZZIP BASIC fordítóval jutalmaztuk. Azonban egyiket sem tudtuk átalakítás nélkül lefordítani. Ezért felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a ZZZIP egy egész értékű fordító. Így a BASIC programban lévő konstansok és változók csak egész értékűek lehetnek. Továbbá nem minden utasítást fogad el. Ezek a CHAIN, IMAGE, PRINT USING, TRACE, TYPE. A beépített függvényeket egész értékűnek tekinti. Amennyiben használni akarják, akkor kezdő értéküket arányosítani kell, azaz egész értékűvé kell transzformálni. Továbbra is várjuk pályázataikat, cikkeiket és észrevételeiket.

1990 Február

A kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban működő Enterprise Klub (Kecskemét, Széchenyi u. 7.) jelentkezett szerkesztőségünknél. Jelenlegi taglétszámuk 30 fő. Várják a további jelentkezőket - mi pedig híreket további EP kluboktól.

Katona László olvasónk küldött a "Mi a manó?" részére Enterprise gépre vonatkozó érdekességeket. Ezek egyike: ha a szövegszerkesztő üzemmódban megtelik a memória, akkoragép figyelmeztetés nélkül törli a szöveg elejét vagy a végét, attól függően, melyik van éppen távolabb a kurzortól.

Megkérdeztük az ENTERPRISE-ról

A Centrum Áruházak Vállalat az elmúlt évben kőzet tízezer darab Enterprise 128 számítógépet adott el. Ezt s típust kizárólag ez a vállalat forgalmazta. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Kaszás Kálmán vezérigazgatót.
M. M. Noha a Centrum Áruházak Vállalatnál már hagyománya van a számítógépek értékesítésének, nem kifejezettei erre a területre szakosodtak. Miért döntöttek úgy, hogy nagy mennyiségben, nálunk ismeretlen számítógép forgalmazását kezdik el?
K. K. Az ilyen tevékenység nálunk nem új keletű. A Commodore 610 típusú géppel kezdtük, ebből hatszázat adtunk el. Amíg a gép ára a hazai piacon hatszázezer forint körül volt, mi jóval kétszázezer alatt kínáltuk. Tehát már akkor is törekedtünk arra, hogy kedvező árat alakítsunk ki. Valós piaci viszonyok között egy kereskedelmi vállalat azt szerzi be, amit forgalmazni kíván. A mi körülményeink között csak abban dönthettünk, hogy a hazai kínálatban megjelent Enterprise számítógépet bevezetjük-e vagy sem. Mi vezérelt minket? Ilyen kategóriájú gépet Magyarországon csak a Videoton gyárt. Ezért vállalnunk kellett a nehézségeket, az ismeretlen márkát, a szervizhálózat kialakítását, a használati utasítással való ellátást, a szoftverek beszerzését. A perifériák lehetőség szerinti jó ellátására is sok energiát fordítottunk. Végül is az üzleti szempont vezérelt minket. Ilyetén a hazai keresletet akartuk megfelelő árú géppel kielégíteni, megteremtve egyúttal a gondos értékesítés körülményeit is. Tízezer Enterprise értékesítésére szerződtünk a Novotrade Rt.-vet, de további háromezret is átvettünk.
M. M. Ezenkívül nem vesznek át értékesítésre gépeket?
K. K. Nem. Ennek több oka is van. Az eredetileg szerződött tízezer gép nem a megállapodás szerinti ütemben érkezett. Az engedélyezési eljárás elhúzódása miatt azonban csak 3500-at kaptunk. Futottunk a gép után, hiszen már mindent előkészítettünk. Az ütemtelen szállítás ellenére is átvettünk összesen tizenháromezer Enterprise-t. Úgy véljük, hogy ez a mennyiség a keresletet kielégíti. Importlehetőségünket inkább a kiegészítők és a tartozékok beszerzésére kell fordítanunk. Másik gondunk az, hogy a megváltozott gazdasági szabályozók miatt az új beszerzés nem fér bele a kialakított árba, ami már az átvett utolsó tételre is igaz. Ennek ellenére mi továbbra is tartottuk a számunkra már kedvezőtlen árat, de további tételeket nem veszünk át. A még meglévő mennyiséget a nagykereskedelmi részlegünkön keresztül más kereskedelmi vállalatok számára is értékesíteni kívánjuk. Ebbeli döntésünkben az is közrejátszott, hogy nagyon magnövekedett a számítógépek magánimportja. Bizonyára ez az új útlevélrendeletnek, a többszöri kiutazásnak a következménye.
M. M. Nem titok, hogy az Enterprise 128 a nyugati piacon megbukott. Igaz, nem a konstrukciója, hanem a rossz marketingtevékenység miatt. Az viszont nyilvánvaló, hogy a vásárlók nem mentesek az előítélettől. Nem vállaltak-e túlzott kockázatot, amikor mindezek ellenére az értékesítés mellett döntöttek?
K. K. Ismereteink szerint a gép nem szakmailag bukott meg. Ezenkívül azért döntöttünk mellette, mert egy hasonló típus licencét az egyik magyar vállalat megvásárolta. Vállalkozásunkkor számoltunk azzal, hogy egy nálunk ismeretlen márkát kell a vásárlókkal elfogadtatni. A gépet bevizsgáltattuk, és a szakértők nagyon jó véleményt adtak róla. Mivel a tudása és az ára jó volt, ezért szántuk rá magunkat, hogy forgalmazzuk. Így aztán a bevezető reklámmal egyidőben Budapesten kívül még tizenhét helyen kezdtük a gépet eladni. Az eddigi, több mint tízezer értékesítés minket igazol.
M. M. Megítélés kérdése, hogy az Enterprise 128 szoftverrel, szakkönyvvel és kiegészítőkkel való ellátása jó-e vagy rossz. Az azonban saját tapasztalatunk, hogy nem egyenletes. Miért?
K. K. Annak az árunak, aminek import tartalma van, annak beszerzése függ a engedélyezési eljárástól. Ez az egész magyar kínálatra jellemző: valamit mindig lehet kapni, de nem folyamatosan. Az áruházak megrendeléseikben önállóak, így készleteikkel is maguk gazdálkodnak. Úgy érzem, mégsincs sehol sem hiány, mert nagykereskedelmi raktárunkból folyamatosan ellátjuk az üzleteket. Megemlítem 1987-ben az eladott tízezer géphez 39500 játék- és oktaókazetta fogyott el.
M. M. Hogyan ítéli meg az Enterprise jövőjét? Jogosnak tartja-e azoknak a véleményét, akik a lassú elsorvadását jósolják illetve mivel akadályozható ez meg?
K. K. Amint említettem, vállalatunk már átvett tizenháromezer gépen kívül nem kíván többet beszerezni. Importlehetőségeinket a meglévő gépeknek kiegészítőkkel és tartozékokkal való folyamatos ellátására fordítjuk. Ezt hosszú távon kívánjuk fenntartani, mert a vásárlóinkkal szemben felelősséget érzünk.
M. M. Tehát az Enterprise-tulajdonosok megnyugodhatnak?
K. K. Igen. Kérem, ez nálunk nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is, vállalatunk jó híre függ ettől.
M. M. Néhány olvasónk azzal vádolja Centrumot, hogy az Enterprise-t túlzottan preferálja más gépek hátrányára.
K. K. Először is nagyon meglep ez "vád". A Videotonnal szerződésünk van és mi annak továbbra is eleget teszünk. A kínálat bővítésére is változatlanul erőfeszítéseket teszünk. Ezért semmilyen érdekünk nem fűződik a kivételezéshez. Talán az Enterprise reklámozására nagyobb gondot fordítunk - amit az új típus bevezetése indokol -, de még gondolatba sem fordul elő, hogy más gépeket emiatt háttérbe szorítsunk.

(Remélem senki nem fordult le a székről, miközben ezeket a sorokat olvasta, sajnos az idő mást igazolt...)

(1988 Augusztus)

A Novotrade Rt. az Enterprise 128-as rendszertelelőse, ami annyit jelent, hogy a cég vállalta e gépek folyamatos szervizelését és programjaik fejlesztését. Erről az elkötelezettségről és a kissé talányos előzményekről interjúvoltuk meg Rényi Gábort, a Novotrade Rt. vezérigazgatóját.
M. M. Önök ez ideig nagyon szűkszavúan nyilatkoztak az Enterprise gépek eredetéről. Ez sok találgatásra, pletykálkodásra adott okot. Most, miután több mint egy éve kapható a gép, lehullhat-e a lepel: tulajdonképpen miért és milyen szempontok alapján választották éppen ezt a típust?
R. G. Többször hangoztattam már és most is az a véleményem, hogy egy cég üzleti információi nem tartoznak a nyilvánosságra, csak az üzletpolitikája. Lényeg, hogy az Enterprise 128 rendkívül jó műszaki megoldás. Ennek a készüléknek a legjobb szerintem az ár / teljesítmény viszonya ebben a kategóriában. Igaz, Nyugaton "meghalt", megszüntették a gyártását, de csak az Enterprise cég marketingtevékenységének köszönhetően. Megcsinálták a legjobb kisszámítógépet, de egyszerűen szegények voltak a piaci bevezetéséhez. így a többi ismert és jól reklámozott géppel szemben nem volt képes a piacon lábra kapni. Végső soron olcsón jutottunk hozzá, mert más gyártók, például a Commodore is nemhogy csökkentették, hanem emelték az áraikat. Az sem utolsó szempont, hogy a beszerzésre fordítható keretünkből kétszer annyi Enterprise-t vásárolhattunk, mint más típusból. Meggyőződésem, hogy az ára és a tudása összhangban van, így az ország és a vevő is jól jár.
M. M. Elmondaná a gép útját a beszerzéstől az értékesítésig?
R. G. A gépet először átalakítjuk a magyar szabványoknak megfelelően. Az eredeti angol csatlakozót magyarra cseréljük, majd a gépeket bevizsgáljuk és magyar nyelvű gépkönyvvel látjuk el.
M. M. Hogyan fordulhat elő, hogy sokszor az eredeti csomagolású dobozban fel van cserélve a német és az angol nyelvű géphez tartozó kártya vagy a demo-kazetta?
R. G. Ilyen panaszról még nem hallottam! Ha ilyesmi elő is fordult a csomagolásnál, biztos, hogy csak nagyon ritkán.
M. M. Ha már a felcserélésről esett szó: jónak tartja, hogy két típusú Enterprise-t értékesítenek?
R. G. Nem tartom jónak, de ahogy mondani szokták: ez van! Nem lehet a gazdasági realitásoktól és kényszertől elszakadni. Egyébként forgalomba hoztunk 1500 példányban az angol gépekhez egy EnterVideo című kazettát, amellyel a német gépekkel kompatibilissé tehetők. Ez tulajdonképpen egy BASIC bővítés.
M. M. Miként fordulhat elő, hogy a Novotrade Rt. bevizsgálása ellenére a bontatlan dobozokban hibás a gép?
R. G. Ez nemcsak az Enterprise-ra jellemző. Minden számítógéppel, még a professzionálissal is ez a problémánk. Ezek érzékeny készülékek! Meg kell nézni, hogyan szállítják őket. Dobálják, leejtik, és nem ritka, hogy berakják a raktárba a forró fűtőtest mellé. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között egy-egy gyengébb forrasztás elenged. S mint minden számítógépnél, vannak gyári hibák is, amelyek az első bekapcsoláskor még nem jönnek elő. Kétségtelen tény, hogy az első részszállításban előfordultak hibás készülékek, de a folyamatos utánszállításoknál már ezek a hibák elmaradtak, és a szerviz szakemberei is "beletanultak" az Enterprise gépek javításába.
M. M. Hogyan látja az Enterprise jövőjét? Megalapozott-e azoknak a félelme, akik a további alkatrész- és szoftverellátást illetően tamáskodnak?
R. G. A Novotrade Rt. az Enterprise teljes supportját vállalta. Féljenek a Spectrum-tulajdonosok, mert azzal valóban senki nem foglalkozik hivatalból, szakszerűen! Az Enterprise-ban két speciális alkatrész van, a DAVE és a NICK chip. Ezekből van elegendő raktárkészlet a szállító vállalatnál. A többi mind helyettesíthető. A kiegészítőket is folyamatosan fejlesztjük. Már gyártják a Spectrum-emulátort. Állítom, hogy a Novotrade Rt. igenis eleget fog tenni az Enterprise supportjának. A szoftvereket is folyamatosan gyártjuk, de ha továbbra is lopják, akkor a fejlesztést abbahagyjuk. A gengszterizmus alapján létező klubokban" szervezett másolás folyik. Azok fosztják meg a többieket a programoktól, akik lopják. Tudomásul kell venni, hogy a szoftvereknél is van gazdaságos darabszám. Ha az eladott mennyiség ez alá csökken, senki sem fog szoftvert fejleszteni.
M. M. Az Enterprise-hoz elég sokféle program és kiegészítő kapható, de nem folyamatosan. Például a szakkönyvek miért fogytak el?
R. G. Nehéz a könyvek terjesztése, mert területenként más-másra van igény. Ez attól is függ, hogy milyen az adott területen a számítógép alkalmazása. A könyveknél a forgalmazóval valóban nem minden esetben mértük fel helyesen a piaci igényeket. Ezért például az EXOS könyvből az eredeti példányszám közel háromszorosát nyomtuk újra. Az újabb könyveknél azonban tanultunk ezekből a tapasztalatokból, és már nagyobb példányszámot nyomtatunk.
M. M. Az Enterprise-al kapcsolatban igen nagy az érdeklődés, sőt a vita is. Úgy látom, egy kicsit felbolydult a szakma. Ezt az új iránti érdeklődésnek tudhatjuk be, vagy lát valamilyen más okot is?
R. G. Amikor először behoztuk a Commodore 64-et, a szakma gyilkosainak tartottak minket. A számítástechnikai szakemberek fel voltak háborodva, és ezt a tettet a számítástechnika halálának nevezték. Pedig mi soha nem állítottuk, hogy a Commodore 64 megoldja a vállalati igényeket. Szerintem Magyarországon még nem szokták meg a piac szabályozó szerepét, és ennek megfelelően a piaci döntéseket sem. Egyeseket ez bőszít, másokat örömmel tölt el. Természetesen az érdeklődés az újdonságnak is tulajdonítható.

(1988 Szeptember)

Romvári Gábor a HCC Enterprise Klub vezetője. A klub 1987 szeptembere óta működik a VSZM Közösségi Házban, Nagy István létesítményvezető támogatásával. 1988 májusában már háromszázötven tagja volt.
M. M. Miért éppen az Enterprise Klub létrehozásának gondolata fogant meg a VSZM Közösségi Ház vezetőiben?
R. G. Mert az Enterprise új géptípus. Abban az időben egyetlen ilyen klubról sem volt tudomásunk. Már akkor elkezdtük a szervezését, amikor a gépek értékesítése megindult. Alapvetően új igényt akartunk kielégíteni.
M. M. A VSZM Közösségi Ház régebben szervezett más géppel klubot?
R. G. Igen, C64-re. Ez igen népszerű volt, de a gépeket az LSI-ATSZ elvitte, amikor az ott tartott tanfolyamot befejezte. Ezután a tagok szétszéledtek.
M. M. A Centrum segítette a klub megalakulását?
R. G. Nem. Kértünk támogatást, amit meg is ígértek. Végül is nem adtak semmit, mert érdektelennek tartották a másolások miatt a klub működését. Mi a segítség fejében megígértük, hogy megszüntetjük a programok másolását, és javaslatot is tettünk, aminek a lényege az volt, hogy kapjuk meg a forgalomba kerülő programokat, és azokat egymás között cseréljük. A szellemi termékért járó díjat megfizettük volna.
M. M. Ez számomra egy kicsit bizarr ötletnek tűnik, de mit szólt az érdekelt?
R. G. Úgy érzem, ők úgy gondolták, hogy azonnal tiltsuk be a másolást. Ezt én egy szóbeli ígéretre nem tettem meg. Ezután megszakadt velük a kapcsolat.
M. M. Bizonyára tudja, hogy a programok másolását hazárakban is törvény tiltja. Hogyan egyeztetik ezt össze a klub tevékenységével?
R. G. Természetesen tudom. De kérdem én, a Bitlet rendezhetett hivatalos másolást a Csokonai Művelődési Házban?
M. M. Ezen a példán felbuzdulva ön bocsánatos bűnnek érzi a -másolást?
R. G. Nem teljesen, de ha egy hivatalos rendezvényen megengedhetik maguknak, akkor miért nem csinálhatja egy kisebb klub? A világon minden klub elsősorban a másolások alapján jön létre.
M. M. Ez valószínűleg igaz, de a tagok által készített programok cseréjére!
R. G. Szerintem ez mindenütt csak álca! Minden klubban gyári programokat is cserélnek. Ezenkívül vannak olyan programok, amelyek másképpen be sem jutnának az országba.
M. M. Az Enterprise Klub milyen céllal alakult meg? Feltételezem, hogy nem a programok másolására.
R. G. Természetesen nem. A klubot azért hoztuk létre, mert szerettünk volna otthont adni egy új géptípusnak, ahol alkalom nyílik az információcserére és a tanulásra. Tisztában voltunk azzal, hogy a másolás nem kerülhető el! Úgy érzem, ezért nem a klubokat kell megszűntetni, hanem az emberek szemléletét kell megváltoztatni.
M. M. Hogyan?
R. G. Erre nem tudok pontosan válaszolni, de ezt a kérdést nemcsak számítástechnikai oldalról kell közelíteni. Az ilyen magatartás általános.
M. M. Ön mint klubvezető meg tudná-e tiltani a másolást?
R. G. A klubban igen, ha mindig figyelnénk a másikat és beavatkoznánk. De ha az illetőt ki is tiltanánk a klubból, ezzel sem vennénk elejét a másolásoknak, mer új helyet keresnének. Nem látom értelmét ilyen jellegű beavatkozásnak.
M. M. Tehát kénytelen elfogadni, annak ellenére, hogy tudja: törvénytelen.
R. G. Így van. A másolások számát csökkenteni a hatékony programvédelemmel lehetne, és olyan áron kellene a programokat forgalomba hozni, hogy senkinek se legyen érdeke a feltörés.
M. M. Mi a véleménye arról, hogy a fejlesztők olyan védelmet terveznek, amely feltörési kísérletnél tönkreteszi a számítógépet?
R. G. Amennyiben ez a programhoz mellékelt tájékoztatón szerepel, semmi kivetnivalót nem találok benne. Ezt a tulajdonságot azonban nagyon figyelemfelhívóan kell közölni.
M. M. A kereskedők és a fejlesztők azon a véleményen vannak, hogy a kalózok miatt senki sem fog programot készíteni. Így a másolók lesznek a felelősök a gyenge ellátásért.
R. G. Tizennyolcezer gép van forgalomban, feltehetően ennyi tulajdonossal. A klubnak háromszázötven tagja van: Ha csak a nem klubtagok vásárolnak, akkor sem fognak a fejlesztők és a kereskedők éhenhalni. Nem lehet ezt a problémát egy klubra ráfogni! Az Enterprise egyébként is speciális helyzetben van, mert ez az első olyan nagy számban elterjedt gép, amelynek esetében a fejlesztők nem számíthatnak tág külföldi piacra és a felhasználók külföldi programokra.

(1988 Október)

Ezúttal Kopácsy Vilmostól kértünk interjút, aki az "A" Stúdióban a nyolcbites számítógépek rendszerfelelőse. Az "A" Stúdió magja 1984-ben jött létre, majd szakcsoportként működtek, míg végül kisszövetkezetté nőtték ki magukat. Szakmai körök általános véleménye szerint amit az Enterprise-ról tudni lehet, azt ők tudják. A Centrummal való együttműködés alapján szoftvereket fejlesztenek és könyveket írnak az Enterprise-hoz.
M. M. Mikor és hogyan kerültek először kapcsolatba az Enterprise-al?
K. V. Amikor az Enterprise 1985-ben megjelent, a cégnek - hasonlóan a későbbi magyar helyzethez - a gép bevezetéséhez programokra volt szüksége. Ezért megkeresett szakmailag párhuzamos vállalatokat, olyanokat, mint az Entersoft szoftverkiadót és más cégeket. Így teremtettek kapcsolatot a Novotrade-del is. A Novotrade az "A" Stúdióval kötött programfejlesztésre szerződést. Nehéz körülmények között, hiányos dokumentációkra támaszkodva, két játék- és egy sprite-tervező programot készítettünk. Ez jó alkalom volt a Magyarországon még ismeretlen Enterprise tanulmányozására.
M. M. Mi volt a vélemény a munkájukról?
K. V. Szakmailag elégedettek voltak, igaz, közben az Enterprise cég pénzügyi helyzete megingott.
M. M. Hogyan jutott eszükbe a Spectrum-emulátor fejlesztése?
K. V. Az angolok arra törekedtek, hogy minél több szoftver legyen a géphez. Mi felismertük a két gép közötti hasonlóságot, és egyre kézenfekvőbb lett a megoldás. Az Enterprise cég bizonytalan anyagi helyzete miatt a tervek fiókba kerültek. Nem a teljes cég ment tönkre, a német része fennmaradt, de ez nem sokat lendített az ügyeken.
M. M. A szerződésük lejárta után miként elevenítették fel ismét a kapcsolatot az Enterprise-zal?
K. V. Mi egy pillanatra sem felejtettük el ezt a gépet. Igaz, hogy a dokumentumok a fiókban pihentek, de az Enterprise fejlesztőgéppé nőtte ki magát az "A" Stúdióban.
M. M. Milyen fejlesztéseik voltak?
K. V. Mindenekelőtt megrendelésre meglévő szoftvereket átírtunk másik gépre. Többek között a C64-es programokat Spectrumra. Ebben az esetben azon a gépen fejleszteni, amelyiken a program fut, nagyon körülményes és lassú. Ezért a teljes programrendszert a fordítással együtt az Enterprise-ra vittük, ami összeköttetésben volt a célgéppel. A fejlesztési műveleteket az Enterprise-on végeztük el, és az eredményt átadtuk annak a gépnek, amelyen futnia kell. Így nemcsak időt lehet nyerni, hanem felesleges munka is megtakarítható, mert ha a program "elszáll", még mindig rajta marad a főgépen. Az Enterprise-t ideálisan lehet használni cross-fejlesztésre.
M. M. Mit szóltak hozzá, amikor megkezdődött az Enterprise gépek importja?
K. V. Nagyon jó ötletnek tartottuk, különösen a gép tudását és minőségét figyelembe véve. Messzemenően jobb, mint az akkori köztudatban domináló C64. Az a véleményem, kinőttünk már abból, hogy csak játszani akarunk. Az emberek lassacskán otthon is komolyabb feladatokat akarnak megoldani.
M. M. Az importot követően megújult az üzleti kapcsolatuk az Enterprise céggel?
K. V. Velük nem. Tény azonban, hogy Dániában, Hollandiában és Angliában képviselve vagyunk. Ezekben az országokban is forgalmazták az Enterprise-t, és ennek a szupportjához járulunk hozzá. Nyugaton is jó pár ezer ilyen gép kelt el, és kellenek a programok. Az ottani forgalmazókkal is nagyon jó a kapcsolatunk, programokat fejlesztünk számukra, és adott esetben értékesítési jogokat cserélünk.
M. M. Önök voltak egy ideig a legilletékesebbek a Spectrum-emulátor gyártásában. Mi az igazság a nagy port kavart ügyben?
K. V. Ahogy közhelyként mondani szokták: Magyarországon élünk, és ez a körülmény behatárolja a munkánkat is. Az emulátort megpróbáltuk gyártani, és ezzel betonfalnak rohantunk! Többek között a tervezés előtt megkérdeztünk minden erre hivatott vállalatot, hogy milyen alkatrészek kaphatók. Mire a gyártás megkezdődött volna, a tervezett alkatrész eltűnt a piacról. Ezután jött a doboz! Amelyik dobozt elfogadható áron gyártották volna, az minőségileg és esztétikailag is alkalmatlan volt. Ezután merült fel az a gondolat, hogy az emulátort a Videoton Automatika Leányvállalat gyártsa. Ez mindenkinek jobb volt, de úgy tudom, ők is nehézségekkel küzdenek.
M. M. Nem látja sötétnek az Enterprise jelenlegi helyzetét, illetve a jövőjét?
K. V. Ha ilyennek látnám, akkor nem lenne egy Enterprise az asztalomon egy PC/AT és Atari ST társaságában.
M. M. Melyek az "A" Stúdió ígéretes újdonságai a hazai Enterprise-tulajdonosok számára?
K. V. Jelenleg hat szoftveren dolgozunk. Munkánkat alapvetően két részre bontom: egyrészről a szórakoztatásra, másrészről a komolyabb programozást célzó fejlesztésekre. Ilyen a BASIC-fordító és a BASIC-bővítés, amely a gépi kód és a BASIC-utasítás optimális arányát teremti meg, ráadásul még hatvan függvényt is tartalmaz. Szándékunk hosszú távon foglalkozni az Enterprise-al, természetesen ameddig üzletileg is megéri.
M. M. A programlopásokra gondol?
K. V. Nemcsak arra, habár igaz, hogy ez is rontja üzleti érdekeinket. A szoftverfejlesztés az egyik legrizikósabb vállalkozás. Egy középszintű játékprogram kifejlesztése négy ember hat hónapig tartó munkájának eredménye. Az értékesített programok után darabonként tizenöt forint szerzői rész jut átlagosan. Ebből könnyen ki lehet számítani a programozó félévi jövedelmét. Ugyanakkor a fejlesztés nagyon eszközigényes, nagy a rezsije és drága számítógépek kellenek hozzá.
M. M. Azt hallottam, hogy már a fejlesztéskor is kijutnak kalózpéldányok. Ez hogyan történhet meg?
K. V. Tőlünk biztosan nem. A teszteléskor és a gyártás során kerülhetnek ki, ami megmagyarázhatatlan magatartás a tesztelők és a gyártók részéről.

(1988 November)

A Professional Szerviz 1985-ben alakult meg az Agroindustria Innovációs Vállalaton belül. Tizenkét vidéki városban az egész országot behálózó, egymással szoros kapcsolatban álló egységekből szervizhálózatot alakított ki. Az Enterprise gépek garanciális javítását kezdettől fogva ellátják. Az eközben gyűjtött tapasztalataikról kérdeztük meg Gottfried Tibor szervizvezetőt.
M. M. Miért a Professional Szervizre esett a választás, amikor szerződést kötött a forgalmazó az Enterprise gépek garanciális javítására?
G. T. A Professional a Novotrade márkaszervize, és ezért minket ajánlott a Centrumnak. Különben hagyománya van már nálunk a kisgépek javításának, mert a C Plus/4-et és egyéb iskola-számítógépeket is mi szervizeljük.
M. M. Nem vállaltak-e túlzottan nagy kockázatot azzal, hogy egy nálunk teljesen ismeretlen, új géptípussal kezdtek el foglalkozni?
G. T. Számunkra nem volt ismeretlen, ugyanis előzőleg kaptunk három gépet. Ezeket szétszedtük és megvizsgáltuk a szervizelés szempontjából. Azért sem volt annyira új, mert az Enterprise nagyon hasonlít a ZX-Spectrumra. Tulajdonképpen egy általános Z80 alapú gép, amelyet két koprocesszorral "okosabbá" tettek. Az üzlet anyagi kockázatát egy általunk felállított menedzsercsoport gazdaságossági mutatók alapján is jónak ítélte.
M. M. Elterjedt az a hír, hogy ezek a cég nyakán maradt, félig összeszerelt gépek voltak, és a megrendeléskor úgy "hányták össze" azokat.
G. T. Nagyon sok hír terjedt el, jó és rossz egyaránt. Ennek az lehet az oka, hogy soha nem látott mennyiségű gép jött be a magyar piacra, viszonylag alacsony áron. A számítógép olyan, mint a gépkocsi: mindenkinek a sajátja a legjobb. Én attól féltem, hogy az Enterprise-al is elkövetik azt a hibát, amit a C64-gyel: nem lesz hozzá hardver- és szoftver-kiegészítés. Végül azonban gyorsan reagált a Novotrade, az "A" Stúdió és a Centrum is. Itt jegyzem meg, hogy minden hardver-kiegészítőt is mi szervizelünk.
M. M. Van-e az Enterprise-nak típushibája?
G. T. Ami van, az a fizikai kialakításából adódik, ugyanis a gép nagyon lapos. Az ebből eredő hátrányok persze "kivédhetők". Leggyakoribb a fóliatasztatúra törése, főleg a botkormány alatt. Nagyon sokszor elmondtuk, hogy a beépített botkormány nem játékra való. Előfordul, hogy a gép hátulján levő kis magnetofoncsatlakozó kitörik. A csatlakozókra vigyázni kell, mert elég gyengék. Nem tanácsos más magnetofont csatlakoztatni, mint amelyiket a géphez árulnak. Már csak azért sem, mert a magasabb remotáram elrontja a gépet. Igaz, tönkre nem teszi, de javítást igényel.
M. M. Nem hátrányos-e szervizelés szempontjából, hogy két típus érkezett be?
G. T. Nem! A két típus szervizelése megegyezik.
M. M. Egyik olvasónk megkérdezte, az Enterprise gépre is igaz-e, hogy a színes televízió színeit kiégeti?
G. T. Igaz, mert tévéműsor vételére is alkalmas! A számítógép a képcső azonos pontjait intenzíven használja, és ezek a területek idővel bemattulnak. Ezt azonban több száz üzemóra idézi elő. Vigyázni is lehet a képcsőre. A színtelítettséget és a fényerőt le kell venni, és ha nem programozunk, akkor kapcsoljunk át másik csatornára.
M. M. A programok kazettáról általában jól tölthetők. Néhány olvasónk mégis panaszkodott, hogy bizonyos típusú tévék visszahatnak betöltéskor.
G. T. A Beijing-nél és a legtöbb Videoton-tévénél mi is észleltük ezt a visszahatást.
M. M. Nekem ez elég elképzelhetetlennek tűnik. Hogyan fordulhat elő?
G. T. Valószínűleg egy földhurok alakul ki, de ennek megállapításához olyan műszerek kellenek, amelyek nekünk nincsenek a birtokunkban. Azt javaslom, hogy a két televíziót gyártó cég és a szerviz együtt vizsgálja meg ezt a dolgot. A Beijing akkor is lehetetlenné teszi a betöltést, ha a gép nincs rákötve, de a közelében működik. Sajnos a műszerek hiánya miatt nem tudok pontosabb választ adni. A Videotonnal a kapcsolatot már felvettük.
M. M. Hány Enterprise-t hoztak be javítani az elmúlt időben?
G. T. Az ügyfeleink száma szeptember elsejéig körülbelül 2400 volt. Többségük valamilyen tanácsot kért. A legtöbb kérdés a magnetofon beállításával volt kapcsolatban. Legtöbbször a fejen kellett állítani. A programbetöltés visszatérő gond, igaz, sokszor a hozzá nem értésből adódik.
M. M. Találtak-e konstrukciós hibát?
G. T. Tervezésit nem. Egyéb beállítási hibák előfordulnak, mint a szín-, illetve szinkroneltérés.
M. M. Hogyan viseli az Enterprise a melegedést? Téved-e a gép hosszú üzem alatt?
G. T. Ilyen hibát nem tapasztaltunk. Ha a gép három órát hibamentesen üzemel, akkor nem téved. Ha rossz a gép, ez elég korán kiderül. Néhány jellemző hibalehetőség: a "tünet" attól függ, hogy melyik alkatrész melegszik. Ha a Z80 mikroprocesszor, akkor alapvető funkciókat sem kezel. Amennyiben a RAM-ban vaj hiba, kisimul a kép és nem kezdi el a tesztet. A Nick chip hibája nem megengedett vízszintes csíkokat okoz, a Dave pedig eltorzuló kattogó hangokat eredményez, ha nem működik rendesen. Ha a kép "összetörik", az hangolással helyrehozható.
M. M. Ezek a gépek egyre idősebbek lesznekm Gyarapodnak-e ezáltal a meghibásodások?
G. T. Nem! Legalábbis egyelőre egyre kevesebb a meghibásodás.
M. M. Adna végezetül néhány tanácsot az Enterprise-tulajdonosoknak?
G. T. A meglévő programokat érdemes egy igen jó minőségű magnetofonnal rögzíteni. A gépet nem szabad zárt helyen, például íróasztalba beépítve üzemeltetni. Sok mérgelődéstől és költségtől megkímélhetjük magunkat, ha a tasztatúrát és a beépített botkormányt finoman kezeljük. Érdemes külön botkormányt vásárolni. Ez azért is fontos, mert a fóliatasztatúra-csere körülbelül 1500 forintba kerül, ha gép már nem garanciális. A gépen lévő nem használt csatlakozók nyílt sebek. Ha ezek statikus elektromossággal feltöltött tárgyhoz érnek, az katasztrofális hibát okozhat. Ha nem használjuk a csatlakozót, ne vegyük le a jobb oldali takarólemezt. Végül egy kis kuriózum, amivel újjávarázsolható a Remot Reed relé. Az alábbi két programot futtassuk le:

A program ellenkező állapotba váltja a Reed relé állapotát, majd a 20-as sorban ciklusszerűen újra utasítást kap erre. A stop billentyű megnyomásáig egy halk, percegő hangot halhatunk. A programot tíz-húsz másodpercig futtatva elvégezzük a relé mágnesezését.

(1988 December)

Néhány napos magyarországi látogatásakor, megragadva az alkalmat, H. M. Windisch úrral, az NSZK-beli ENTERPRISE Computere GmbH igazgatójával sikerült interjút készítenünk aki szívesen válaszolt az ENTERPRISE cég eddigi tevékenységére és terveire vonatkozó kérdéseinkre.
M. M. Az Enterprise általános megítélés szerint teljesen újszerű és remek konstrukció. Összefoglalná-e a gép fejlesztésének "filozófiáját"?
H. M. W. Az Enterprise számítógépeket nagyon kedvezőtlen körülmények között bocsátottuk útjukra. Bár az előzetes elképzelések közül nagyon sok helyénvalónak bizonyult, mégis súlyos hibákat követtünk el, amelyeket nem lehetett korrigálni. A műszaki koncepciónk kiindulópontja és feltétele az volt, hogy egy átlagos teljesítményű, piacképes, a termék és annak tudása szerint úgymond "ármegfelelő" gépet állítsunk elő. Az Enterprise ismerőinek nem újdonság, hogy az operációs rendszer és ennek bővítései, az IS-DOS, az EXDOS és az EXOS ma még egyetlen más hasonló gépnél sem érik el ezt a szintet a teljesítmény szempontjából.
M. M. Az Enterprise a rossz marketingtevékenység miatt bukott meg a nyugat-európai országokban. Miben nyilvánult ez meg?
H. M. W. A piaci bevezetés első szakaszában többször módosítottuk a termék nevét. A bejelentett szállítási időpontokat nem tartottuk be a két speciális chippel, a Dave-vel és a Nick-kel kapcsolatos műszaki nehézségek miatt. Ezenkívül téves marketing döntések születtek, érthetetlenül rossz árpolitikát folytattunk. Mindezek a tervezett termelési költségek tekintélyes túllépéséhez és a várt, illetve kalkulált eladások kieséséhez vezettek. Mivel az Enterprise-t a Mahtani család finanszírozta, ez azt eredményezte, hogy az 1985/86. években az NSZK-ba irányuló és a döntő piaci fázisban meghatározott eladási célokhoz nem állt rendelkezésre elegendő pénz. A fejlesztésre húszmillió USA-dollárt költöttek, és így az értékesítésre nem maradt semmi. Ehhez járult még, hogy a müncheni ENTERPRISE üzletvezetése olyan üzleti stratégiát követett, amely egyszerűen nem vált be. Így bár 1985-ben Münchenben még további ötmillió dollárt költöttek a fejlesztésre, a célokat mégsem érték el. 1986 elején az ENTERPRISE úgy döntött, hogy konszolidálja tevékenységét. Ezzel oda jutottak, hogy 1986-ban a müncheni cég kivételével az összes külföldi vállalatukat bezárták, a londoni központ pedig önálló elszámolású lett.
M. M. Milyen tevékenységet folytat a müncheni cég?
H. M. W. Az ENTERPRISE Computers GmbH München a hardver és a szoftver területén minden jogot elnyert, és a fejlesztésekben is központként illetékes. Az utóbbi két évben az ENTERPRISE folyamatosan javított a működési módszerén és számos szoftvert fejlesztett. A hardvert aktualizálták, teljesítményét javították és továbbfejlesztették. Ma az eredeti Enterprise mellett olyan, már ismert perifériák vannak - EXDOS controller, nyomtatók, monitorok, tárbővítők egészen 576 kbájtig, valamint egy sor komplett lemezmeghajtó -, amelyek kapacitása 180-tól 720 kbájtig terjed. Sőt lehetőségünk van már arra, hogy 60 Mbájtos összkapacitású, két merevlemezegységet az Enterprise-hoz csatlakoztassunk. A fenti fejlesztéseken kívül éppen most dolgoznak két univerzális hardverbővítő rendszeren, melyeknek segítségével az Enterprise a tetszőleges szintre bővíthető. Így többek között mérési adatok regisztrálására (áram, feszültség, ellenállás, hőmérséklet stb.). Többféle kártya is az előkészítésnél tart. Az Enterprise mérőhely-számlálókén való alkalmazásának semmi sem ál útjában.
M. M. Elterjedt a hír, hogy új modelleken is dolgoznak. Mondana erről néhány szót?
H. M. W. A már ismert 64 és 128 k-hoz tartozó kiegészítőkön kívül természetesen egy következő modellen is dolgozunk, amely a professzionális igényeket is kielégíti majd. A magyarországi Enterprise-sikerek arra késztették a céget, hogy vizsgáljuk meg, vajon az alapgép és tartozékai gyártására Magyarországon adottak-e a megbízható műszaki feltételek, és versenyképes áron tudnák-e gyártani, Már feladtunk rendelést hat mintapanel elkészítésére. A későbbiekben az ENTERPRISE érdekelt lenne egy, a magyar vállalatokkal folytatandó kooperációban, amely az Enterprise gépet használók részére a kellő mennyiséget és természetesen a sokoldalú hardver- és szoftverkínálatot elérhetővé tenné. A gyártás Magyarországon kívüli igényeket is kielégíthetne. Amit még hiányolunk Magyarországon, az egy Enterprise újság. Olyan, mint például Münchenben az úgynevezett "Enterprise-t használók csoportja" nevű, az "ENTERPRISE USER GROUPS", amelyet klubújságként adunk ki. Ez egy hotline (forródrót), amelyhez általában minden Enterprise-rajongó, a programok előállításához indíttatást érző szabadon hozzájuthat. Az olvasók többek között pályázatokat és versenyeket nyerhetnek. A müncheni ENTERPRISE szívesen támogatna egy hasonló lapot Magyarországon is.

(1989 Január)

Az Úttörő Áruháznak kiemelkedő szerepe van az Enterprise gépek értékesítésében. Ez az egyik a három budapesti márkabolt közül. A gépek kiskereskedelmi forgalmazása során összegyűjtött tapasztalatokról kérdeztük Herbert Ferencet, a műszaki osztály dolgozóját.
M. M. Az önök áruháza nagy lendülettel és hozzáértéssel kezdte el hazánkban egy teljesen új és ismeretlen típusú számítógép- értékesítését. Kezdetben milyen nehézségei támadtak a műszaki osztálynak?
H. F. Azokban az áruházakban volt gond, ahol nem is akartak az új számítógéppel foglalkozni. Mi nagyon örültünk ennek az új, nagy tudású és olcsó gépnek. Az áruház rögtön az elején ötszázat rendelt belőle. Ez mutatja, hogy nagyon bíztunk benne.
M. M. Ennek köszönhető, hogy később az áruházat márkabolttá jelölték ki?
H. F. Azt hiszem, részben igen. Bár ez szerintem visszalépés az eredeti célokhoz képest. Az ország minden részéből jönnek hozzánk Enterprise-t vásárolni, miközben majd szétdurrannak a méregtől, hogy miért nem kapnak gépet a lakhelyükhöz közelebb.
M. M. Hány gépet értékesítettek 1988 októberéig?
H. F. Körülbelül kétezer darabot. Ez elég nagy munkát igényelt tőlünk. Néha szédelegve megyek haza. Most is eladunk naponta három-négy darabot, de nehezebb feltételek között.
M. M. A megnövekedett turistaimportra gondol?
H. F. Nemcsak arra. Az embereknek kevesebb pénzük van szórakoztató elektronika vásárlására. Az OTPhitelakció észrevehetően fellendítette a forgalmat. Sok vásárló kéri, hogy hasonlítsuk össze az Enterprise-t a Commodore gépekkel. Én nem vagyok a Commodore-ok ellensége, de ezt egyszerűen nem lehet megtenni. Az Enterprise teljesen más gép, és összehasonlíthatatlanul többet tud.
M. M. Nézzük meg az árakat. Egy Commodore-konfiguráció, hazai árakon számolva, monitor nélkül körülbelül nyolcvanezer forintért megvásárolható. Ugyanez az Enterprise-nál mennyibe kerül?
H. F. Nézzük! Az alapgép 15 800 forint, a DOS controller 10 550 forint, egy jól használható nyomtató 24 400 forint és a VT meghajtó 29 300 forint. Ez is kijön körülbelül nyolcvanezer forintból. A vásárló azonban minőségileg sokkal többet kap. A lemez 720 kbájtra formázható; nem beszélve a gépbe beépített RAM diszkről, ami további 4 x 16 kbájt virtuális tárat jelent. Ha valaki komolyan fejleszteni akar, annak ez kitűnő lehetőség. A tárolt adatok IBM formátumúak. Ez sem lebecsülendő, mert több vevő azért vett Enterprise-t, hogy a munkahelyére lemezen vigye be az otthon összeállított adatokat.
M. M. Sokat hallottunk a Spectrum-emulátor körüli bonyodalmakról. Hogyan élték át önök ezt az időszakot?
H. F. Nagyon sokan keresték. Ezek között volt, aki ennek reményében vette meg az alapgépet. Aztán emulátor helyett jöttek a kifogások. Egyéves késésre nincs mentség!
M. M. Milyen a jelenlegi helyzet?
H. F. Nemigen fogy. Nekünk az igazságnak megfelelően el kell mondanunk a vásárlónak az előnyeit, de a korlátait is. Ez nemcsak az emulátorra, hanem minden kiegészítőre is igaz. Sokan az árát is mérlegelve arra az álláspontra jutnak, hogy inkább vesznek egy Spectrumot.
M. M. A különböző "nyelvű" Enterprise gépek okoztak-e gondot?
H. F: Számottevő gondunk nem volt vele. Kétnyelvű és angol nyelvű gépeket kaptunk.
M. M. Milyen gyakori a három napon belüli reklamáció?
H. F. Nekünk ez olyan, mintha nem is lenne, gyakorlatilag nem fordul elő, mert alaposan kipróbált, "meleg" gépeket adunk el.
M. M. És milyen gyakran találnak hibás gépet?
H. F. A gépek minősége elég rapszodikus. Nem tudom pontosan, hogy hol és kik gyártották, de vannak öt és hat számjegyből álló gyártási számú gépek. Az öt számjegyűek között gyakori hiba, hogy nem érzékelik a DOS-t és valami rendellenesség van a felső 64 kbájton. Szerintem az Enterprise gyenge pontja az RF modulátor. Lehet, hogy erre nem fordítottak a tervezésnél kellő figyelmet. Minden típusú, gyártási hibás televíziónál előfordulhat a sokat reklamált "visszahatás". Ennek az az oka, hogy ha az RF-jel valamiért visszaáramlik, azt a gép zavarként értékeli és megszakítja a betöltést. Ez kiküszöbölhető az általunk forgalmazott szűrőtaggal, de ennek az 599 forintos árát soknak találom. Szerintem a programok is drágák, és egyre többe kerülnek. A másolásoknak is szerintem az az oka, hogy drága és kevés szoftver van.
M. M. Sok panasz érkezett hozzánk, hogy a programkazettákhoz gyenge és rossz leírások vannak.
H. F. Erre nem mondok semmit, inkább megmutatom azokat.
M. M. Amint látom, egyértelmű, hogy játékprogramokat ismertető füzetekben a leírások meglehetősen kurták és egyes esetekben érthetetlenek, illetve elnagyoltak. A vásárlók szoktak erre panaszkodni?
H. F. Elég gyakran. Itt jegyzem meg, hogy kérdéseire mindig a vásárlók észrevételei alapján válaszoltam, szinte az ő véleményüket mondtam el. Engem nem elsősorban mint kereskedőt, hanem mint embert bánt, hogy a vásárlók többsége nem számítógépet akar vásárolni, hanem "játékautomatát". Nem is tudják, mennyi lehetőség, és szépség rejlik egy ilyen gépben. Ók valószínűleg a szakmai folyóiratokat sem olvassák, ezért jó lenne különböző fórumokon erre a figyelmüket felhívni. Mert különben hatalmas lehetőségek maradnak kihasználatlanul.

(1989 Február)

Nyirő Árpád, a Fehérhajó utcai Gelka művezetője elsők között vásárolt Enterprise-t. Két gyerek apja, érthető hát, hogy eredetileg a gépet "családi gépnek" szánta. Ebből az elképzelésből annyi mindenesetre valóra vált, hogy tizenegy éves fiával szinte egymás kezéből kapkodják ki a számítógépet. A szándék és a való később kikerekedett.
M. M. Munkaköréből adódóan is jól ismeri az elterjedt kisgépeket, mint a Spectrumot, a Commodore családot, a, Primo-t. Sőt IBM klónokon is dolgozott. Miért éppen az Enterprise mellett döntött?
Ny. Á. Elhatároztam, hogy veszek egy kisgépet a fiamnak, amit én is tudok használni a munkámhoz, amikor meghallottam a Centrum hirdetését. Úgy gondoltam, ha annak, ami éthangzott, csak a fele is igaz, akkor nekem egy ilyen gépre van szükségem. Nem tagadom, igen kellemesen csalódtam, mert az Enterprise még annál is sokkal többet tud, mint amit híreszteltek róla. C64-et azért nem vettem, mert olyan gépet akartam, amelyik játékra is alkalmas, de - mint említettem - a munkámban is hasznosíthatom. Ennek következtében tehát feltétel volt, hogy a gép olyan legyen, amely más típusú gépekkel is bizonyos szinten hardver- és szoftverkompatibilis. Igaz, az operációs rendszere nehézkesebb, de igen fejlett. Főleg a CP/M alatt futtatható programok igen jók.
M. M. Én sok helyen kerestem üzletekben CP/M alatt futó programokat, de sajnos eredménytelenül.
Ny. Á. Még az első időszakban felkértek, hogy tervezzek kontrollert. Amikor elkészültem, elkezdtem keresni a kollégáimnál olyan programokat, amelyek CP/M alatt futnak. Tény és való, hogy ilyen programok a kereskedelemben vagy már nincsenek, vagy még nincsenek. Az NSZK-ban például az Amstrad cégnél kaphatók Enterprise-ra adaptálható programok.
M. M. Ön elsősorban a CP/M alatt futtatható programok használatát szorgalmazná?
Ny. Á. Feltétlenül! Szerintem a Centrum elsősorban a játékprogramokat erőlteti. Ha más igényt is, mint például az iskolákét is figyelembe vettek volna, akkor ezek a programok létfontosságúak lennének.
M. M. Ön nagyon régóta használja az Enterprise-t. Véleménye szerint ennek a gépnek el kellene terjednie az iskolákban?
Ny. Á. Igen, nagyon sok szempont miatt. A hardverrésze sokkal inkább megfelel a nemzetközi irányzatnak, mint a jelenleg elterjedt gépeké. A gépen futtatható szoftverek kiválóan hasznosíthatók a számítástechnika oktatásában, de egyéb területeken is. Ne feledjük, a gép ára is kedvezőbb a többiénél.
M. M. Megkérdeztük a TII-t az Enterprise iskolai alkalmazásáról. Véleményük szerint bevezetése megbontaná az iskolai gépek homogenitását; a másik kifogás, hogy nem magyar ábécével készült.
Ny. Á. Miért, most homogén géppark van? Igaz, hogy a TVC-vel ellentétben a billentyűzete nem magyar ékezetes, de kis átalakítással a képernyőn megjelenik a teljes magyar ábécé. Ezt nem a géptől kell megkövetelni, hanem a felhasználótól.
M. M. Mint gyakorló apa, észrevette-e, hogy a fia helyesírása romlott, amióta ezen a gépen programozik?
Ny. A Egyáltalán nem. Szerintem nem ezen múlik, hanem hogy mennyit olvas és ír. A gyerek nagyon jól megkülönbözteti, mikor dolgozik géppel és mikor kell magyarul írnia. Automatikusan átáll egyikről a másikra. A programnyelv magyarosítása pedig kifejezetten ártalmas.
M. M. Ha már így elkalandoztunk a pedagógiában, arra kérem, mondjon néhány szót a fia fejlődéséről.
Ny. Á. Fiamnak ez az első gépe. Eleinte nehezen ment neki a gép kezelése, programozása. Sokat kellett segíteni neki. Azután elkezdte magától kikínlódni a feladat megoldását, nekem már csak az eredményt mutatja meg. Ami a játékprogramokat illeti, egyre kevesebbet foglalkozik velük.
M. M. Kellett-e különösebben ösztönözni a számítógép megszeretésére, illetve hozzájárultak-e ehhez a játékok?
Ny. Á. Igen, a játék elősegítette a gép megkedvelését, de nem kellett őt különösen ösztönözni. Van azonban ellenpélda is! A lányom játszani szeret, de különösebben nem érdekli a számítógép. Az Enterprise-zal sikerült a fiamnál célt érnem, vagyis hogy megismerje a számítástechnika alapjait és a programozás logikáját. Ezt olyan gépen tanulta meg, amelynek ismerete alapján könnyebben elmélyedhet a profi szintű számítástechnikában is.
M. M. A gyerek fejlődése szempontjából lényeges volt, hogy milyen gépen tanult?
Ny. Á. Tulajdonképpen az alapok szempontjából ez érdektelen. Ha úgy dönt, hogy tovább akar számítástechnikával foglalkozni, akkor már egyáltalán nem mindegy. Ugyanis amint már mondtam, az Enterprise hardverkialakítása és operációs rendszere nagyon hasonlít az IBM-kompatibilis gépekéhez.
M. M. Az ön munkáját mennyire segítette az Enterprise?
Ny. Á. Nagyon sok kellemes meglepetésben volt részem vele kapcsolatban. Hamar rájöttem, hogy ez a gép több célra is alkalmas. A Gelkánál már nyolc-tíz helyen alkalmazzák munkalapok feldolgozására.
M. M. Ezt a rendszert ön vezette be?
Ny. Á. Igen. A Gelkának volt egy nagyszámítógépe, amit idővel kivontak a munkából. Jelenleg a munkalapok adatait, amelyektől az emberek fizetése is függ, az egységek Enterprise gépeken viszik fel lemezekre. A lemezeket a közfontban dolgozzák fel IBM-kompatibilis gépen. Az ilyen munkához azonban kiegészítő numerikus billentyűzet kell, amit 1989 első negyedévében már kapni lehet.
M. M. Az Enterprise teljes konfigurációval már drága, megközelíti az IBM klónok árait!
Ny. Á. Ezzel egyetértek, de az IBM-kompatibilis gépek árai nagyon ingadoznak. Enterprise telepítése a vállalatokhoz nemcsak ár kérdése, hanem az adottságoktól is függ. Ahol nincs még IBM-kompatibilis gép, ott érdemes Enterprise-t venni.
M. M. Milyen hiányosságokat tud mondani az Enterprise-zal kapcsolatban?
NY. Á. Még mindig kevés a szakirodalom, és ami van, az hibás, mint például az EXOS 2.1. Furcsállom, hogy nem jelenik meg a kiegészítés. A legkomolyabb probléma azonban a kontroller illesztéssel van. Nagyon gyakori eset ugyanis, hogy nem, illetve hibásan illeszkedik.

(1989 Március)

Pinke György

Egy gép száz bajt csinál? A hiány hiányt szül

1988. június. Az ország különböző pontjain 12 ezer TVC van, ennek nagy része iskolákban. A gép olcsó és közkedvelt, a programok száma viszont kevés, és akad más kisebb-nagyobb hiba, kifogásolnivaló is. Mi hát mindezek oka, mi a valóság, s mi igaz a szóbeszédből? Elsősorban a tulajdonosok levelei nyomán indultunk útnak az illetékes cégekhez. Aztán az eredetileg egyszerűnek tűnő "nyomozás" érdekes fordulatokat vett.

Először Budapesten, a Videoton Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Leányvállalatánál jártunk, ahol Gergely János és Kiss Pál fogadott minket szívélyesen.
- Elterjedtek olyan pletykák, melyek szerint a TVC egy régebbi Enterprise gép licence. Tényleg így van?
- Ebben csupán annyi az igazság, hogy mindkettőt ugyanaz az angol cég tervezte.
- Pontosan mióta gyártják a TVC-t, s milyen a kereslet iránta?
- A sorozatgyártást 1985-ben kezdtük el, azóta majdnem 3000 darab 32 k és 9000 darab 64 k gép talált gazdára, illetve van kereskedelmi forgalomban. A vásárlók elsősorban az iskolák, hiszen iskolaszámítógépnek is szántuk, de bőven akadnak magánszemélyek is, akik főként a gép tudásához viszonyított olcsó ára miatt vesznek ilyen típusú számítógépet.
- Hogyan lehetett azt elérni, hogy a gép ára ne emelkedjen túlzottan?
- Igaz, hogy az árra rá kellett tenni az általános forgalmi adót, viszont máshol a gyártás folyamán csökkenteni tudtuk a kiadásokat, s ez eredményezte a csekély mértékű áremelést.
- Ez mindenesetre örvendetes, ám a géppel szemben problémák is felmerültek. A beépített botkormány labilis, hamar tönkremegy, ezenkívül a reset gomb sem tökéletes.
- Ezekről mi is tudunk, de sajnos, megváltoztatásukkal kapcsolatban még nem született döntés. Erről talán a székesfehérvári fejlesztők többet tudnak mondani.
- Ugyanez a helyzet a kitámasztó lábakkal is?
- Nem, az újabb gépek már stabil lábakkal készülnek.
- És az a billyentyű, amelyik backlash helyett aposztrófot ír?
(Erre mindketten nyomogatni kezdik az előttük levő gép billentyűit, próbálják kinyomtatni újra és újra, de a backlash csak nem akar a helyére kerülni.)
- Erre azt hiszem, nem tudok válaszolni, ez még számomra is újdonság.
- Hallottunk panaszokat a lemezegységgel kapcsolatban is. Várható-e új lemezegység megjelenése?
- Igen, már el is készült néhány egy- és kétmeghajtós egység. A régi UPM kompatibilis volt. Az új VT-DOS kompatibilis, de képes lesz elolvasni az elődje által készített lemezeket is. Ennek nagy előnye, hogy egy cartridge segítségével használhatóvá válik a CP/M operációs rendszer a 64K+ és a 32 k-s gép kibővített változatán.
- És mit tudnak tenni azok a felhasználók, akiknek 64 k-s régi gépük van?
- Természetesen át lehet majd alakítani ezeket a gépeket is. Valószínűleg a szervizek is elfogadják a javaslatunkat, s vállalják majd az átalakítást, hiszen csupán egy IC beültetéséről van szó.
- Mely szervizek foglalkoznak a javítással?
- A TVC-vel több szervizlánc is foglalkozik. Az iskolai gépeket a Professional Országos Számítógép Szerviz, a magántulajdonúakat az Agroindustria Innovációs Vállalat javítja.
(Kaptunk egy listát, amelyen további nyolc cég neve és címe olvasható. Ezzel, úgy érezzük, a szervizelés gondja tényleg megoldottnak tekinthető. Minket azonban nemcsak ez érdekelt.)
- Egy gép megítélésében egyik legfontosabb szempont a szoftver. Milyen a programellátottság?
- Ez igen összetett kérdés. A tulajdonosok mindig több és több programot szeretnének, ami miatt a kínálat lemaradozik. Meg kell azonban mondani, hogy sajnos ennek más oka is van. Természetesen a Videoton is készített jó néhány programot, de született egy szerződés a Novotrade-dal, amely szerint ők a 2,6 millió forint értékű gépek, valamint a 400 ezer forint reklámköltség fejében vállalják hardverkiegészítők, évi száz program és négy könyv elkészítését. Most 1988 júniusa van, harminc programmal és két könyvvel.
- Mi volt erre az önök reakciója?
- Sajnos, nem tehettünk semmit, mivel a szerződés szankciókat nem tartalmaz.
- És ez miért van így?
- A Novotrade a magyar piacon monopolhelyzetben van. De találtak ürügyet is. Azzal védekeznek, hogy a gépeket és dokumentációkat két hónapos késéssel, 1987 februárjában szállítottuk le részükre. Azóta eltelt másfél év, s programokat, könyveket még ma is alig lehet látni. Hivatkozásuk alapja most a kazettahiány.
- De hát sorra látni a Novotrade-os kazettákat és a hozzájuk kapcsolódó hirdetéseket, úgyhogy kazettahiányról ilyen értelemben aligha beszélhetünk.
- Sajnos, nemcsak a kazetták számával, hanem a minőségükkel is baj van. A szalagok könnyen nyúlnak, hamar használhatatlanná válnak.
- Hol lehet ezeket egyáltalán beszerezni?
- Elvileg a Centrum áruházak foglalkoznak árusításukkal, ám ők előtérbe helyezik az Enterprise gépek és programok forgalmazását. A TVC csak ezután jön. Ez mindenképpen késlelteti a TVC 64 K+ megjelenését is, ami üzletpolitikai okok miatt majd csak akkor kerülhet a pultokra, ha az elődje elfogyott.

Haszontalan reklám
Utunk ezek után Székesfehérvárra vezetett, ahol kissé körülményesen, a bürokrácia által kiszabott utakat megjárva ugyan, de bejutottunk a gyárba. Itt Cseh Tibornak, aki a Számítástechnikai Gyár fejlesztési osztályán dolgozik, az előbbiekhez hasonló kérdéseket tettünk fel. Ő ugyan bizonyos dolgokról csak magánemberként mondott véleményt, de volt némi tanulság a válaszaiban.
- Olvasóink panaszolták a reset gomb és a beépített botkormány gyenge minőségét, s a billentyűzet egy apró hibáját. Lehetne ezeken valamit javítani?
- Természetesen ezeket házilag bárki kicserélheti, de mi a gyártáskor arra törekszünk, hogy a gép minél olcsóbb legyen, hiszen magasabb áron valószínűleg kisebb lenne a kereslet. A botkormány nyomókeresztje egyébként most már erősebb anyagból készül, de ha mégis eltörne, a garancia erre is vonatkozik. A reset gomb kicserélése többek között azért sincs betervezve, mert a gép dobozát előállító szerszámot kellene módosítani, ami pedig ugyancsak drága. A billentyűzet szépséghibája a festéshez szükséges maszk pontatlanságából ered, de a gépkönyv végén található egy helyesen kinyomtatott kiosztás, ami garantáltan pontos.
- Szerintünk a gépnek nagyobb reklámra volna szüksége. Mi erről a véleménye?
- A Videotonnak nem érdeke a gép reklámozása, ezen nekünk semmi hasznunk nincs; a TVC-t ugyanis körülbelül ugyanolyan áron állítjuk elő, mint amennyiért adjuk. Mi állami nagyvállalat vagyunk, fentről kapjuk az utasítást és néha a támogatást. Ezek után nem hinném, hogy a vállalat érdekei nagyobb propagandát kívánnának meg.
- És mi a helyzet a TVC klubokkal?
- A Videoton a klubjainak csak gépeket ad. Én személy szerint csupán két TVC-s klubról tudok, az egyik itt Székesfehérváron, a Videoton Oktatási Központban, a másik Budapesten, a Marcibányi téri művelődési házban található. (A budapesti klubot időközben kitették innen, jelenleg a Bem rakparton találtak otthont. - A szerzők.)

Az ördög sohasem alszik?!
Természetesen kíváncsiak voltunk a Novotrade hozzáállására is. Csak kisebb kutatással tudtuk meg a TVC-ügyben jártas emberek nevét, de sajnos, a szerződés ügyében illetékes nem került elő. Szerencsére azonban más jellegű információkat bőven kaptunk az Octasoft-ban. Első kérdésünk a kazettahiánnyal volt kapcsolatos.
- Sajnos, az utóbbi időben tényleg nagyon nagy kazettagondokkal küzdöttünk, de remélem, hogy ez már a múlté. A szocialista importban semmiféle szankcióra nincs lehetőségünk, aminek következménye, hogy a megrendelt kazetták csak néha-néha érkeznek meg. Ráadásul egy másik Enterprise-os megrendelésnél már kötbért is fizettünk, így annak a sorozatnak az előállítása fontosabb volt, ennélfogva az élvezett előnyt. Az áruházakban pedig azért szembetűnőbb az Enterprise programok magasabb száma, mert azokat a Centrum már korábban felvásárolta. A TVC programokra viszont jóval kisebb a kereslet.
- De a mindséggel is vannak problémák.
- A kazetta ma már nem a legmodernebb adathordozó, ennek ellenére még szükség van rá, s ha használjuk, legalább a magnetofon lejátszófejének pontos beállítására ügyeljünk. Ugyanazt a programot az egyik magnón be lehet tölteni, a másikon nem. Egyébként már mi is szerettünk volna venni egy modernebb másológépet, de ez a lehetőség anyagi okok miatt kútba esett, mert az oktatóprogram nem a legkifizetődőbb.
- Egyáltalán hány program kapható a Novotrade forgalmazásában?
- Jelenleg körülbelül negyven. De mutatok egy megrendelőt, ez ha jól tudom, teljes.
- Ez elképesztő, ebből a 39 féle programból összesen csak 77 darabra van megrendelés?
- Ettől a cégtől igen, de a többi sem különb. Szeretnénk nagyobb tételben is eladni iskoláknak, hogy az árakat lejjebb szoríthassuk. Állami támogatás inkább csak a gépekre van, s a programok vásárlására kevés pénz jut.
- Pedig ha nincs program, a gépet sem veszik annyian.
- Ez már csak egy ilyen ördögi kör. Mi olcsón behoztuk volna továbbra is a C Plus/ 4-et, saját valutakeretből, de a belföldi ipar tért hódított. Mire kezdtünk belejönni a Plus/ 4-be, stílust kellett váltanunk. De ha csak ezen múlott volna! Jártam én már olyan számítástechnika-oktatási tanácskozásokon is, ahol ... De ezt hagyjuk.

Gép - kazetta - könyv. Három egység, amely nélkülözhetetlen. Vajon mi lehet a legsanyarúbb sorsúval, a harmadikkal, a könyvvel? Erről a Novotrade-nél telefonon érdeklődtünk. Kérdéseinkre Szemeke Gabriella adott választ.
- Szeretnénk tudni, hogy az eddig megjelent kiadványokon kívül (TVC BASIC, Operációs rendszer) számíthatunk-e újabbakra?
- Igen, most jelenik meg egy hardverről szóló kiadvány, és további két könyv is szerepel terveinkben, a gépi kódú programozásról és a TVC ROM-ról szólóak, melyeket az év végéig szeretnénk megjelentetni.

Mindenkinek kára ...
Az eddigiek mindenképpen azt sugallják, hogy a Novotrade és a Videoton kapcsolatai nem nevezhetők rózsásnak. Erre konkrét példa, hogy a gépre eddig a hivatalosan forgalomba került programokról sehol sem tudtak összefoglaló kiadványt adni. A két cég szerződésében szó van egyébként hardver-kiegészítőkről is, holott a Novotrade-esek szerint cégük nem is foglalkozik ilyesmivel, továbbá a szerződés nem köti ki ezek számát sem, tehát akár semmibe is vehető. Szomorú, de végül a boltokban tapasztaltak szerint sem a legjobb a programkínálat. Sehol sem haladta meg a hat-nyolc darabot.
Ez hát a keserű igazság, s mindennek kárát a felhasználó vagy az a diák látja, akinek az iskolában ilyen gépparkon kell tanulnia. De mi van akkor, ha nem csak kell, hanem meg is szeretné tanulni szegény diák a számítástechnika fortélyait, vagy a számítógép segítségével szeretné elsajátítani más tantárgyak ismeretanyagait? Hiszen azért van a gép, hogy vele tanuljunk, vagy legalábbis azért lenne. Vagy netán valami porszem került az iskolaszámítógép-program gondosan megolajozott fogaskerekei közé?

Bártfai Barnabás, Vámos Sándor

Vissza